1285 - A velencei aranydukát története

A velencei aranydukát története

Eredete

A firenzei forint sikere arra buzdította a velenceieket, hogy ők is saját aranypénzt bocsássanak ki. Látva, hogy az aranyforint de facto “szabvánnyá” lett a nemzetközi elszámolásokban, úgy határoztak, hogy annak súlyát és finomságát átvéve egy gyakorlatilag azonos, forintértékű pénzt fognak verni, csak más mintával. 1284. október 31-én, Giovanni Dandolo dózse uralkodása alatt döntöttek az első aranypénz kibocsátásáról, és meghatározták, hogy „egy [velencei] márkából 67 új pénzt kell verni, ami legalább olyan jó, mint a firenzei forint.” (Stahl: Zecca, p. 31). A hercegség szóból eredően a pénzt dukátnak kezdték hívni, amiből a legelsőket 1285 márciusában verték (Stahl). (A legtöbb felületes forrás 1284-re teszi a dukát verésének kezdetét, de ez hibás adat! Akkor mindössze döntöttek a bevezetéséről.)  Velence akkori hatalmának és befolyásának eredményeként az új érme szinte azonnal elterjedt a Földközi-tenger térségében és Európában, a forinttal egyenértékű pénzként. 

Bővebben...

1252 - A firenzei aranyforint története

1. A forint eredete

Több évszázadnyi ezüstdominancia után a 12. században kezdtek el ismét aranyérmeket verni Európában, egyelőre szórványosan, II. Frigyes német-római császár például Szicíliában. Ezt a példát követte 1252-ben Firenze és Genova: a két észak-itáliai városállam egymástól függetlenül ugyanabban az évben, néhány hónap különbséggel vezettek be aranypénzt kereskedelmi célokra. Az ehhez szükséges aranyat Afrikából importálták. A genovai aranyat genovino-nak (ill. genovino d’oro) hívták, az előlapján várkapuval, a hátlapján kereszttel. A Firenzében vert pénzt olaszul fiorino d’oro-nak, szó szerinti fordításban „arany virágocská”-nak hívták (fiore – virág, fiori – virágok, fiorino – virágocska). A pénz előlapján a város jelképe, a háromszirmú liliom látható FLORENTIA felirattal, a hátlapján pedig Keresztelő Szent János álló alakja, a város védőszentje.

Bővebben...