1926. dec. 31-i és 1927. jan. 3-i árfolyamok

1927-es első pengő árfolyamok

A korabeli újságok alapján ismert, hogy milyen átváltási árfolyamok voltak érvényben 1926 végén, ill. 1927 első napjaiban. A pengő – törvényben garantáltan – aranyalapú pénznek és így nemzetközileg konvertibilisnek számított, még ha forgalmi aranyérmét nem is bocsátott ki az állam.

Bővebben...

Magyar aranypénzek összefoglalása

 

Pénzérték

Időszak

1 kg finom aranyból vert pénz értéke

Megjegyzés

 Aranyforint

Aranyforint (középkori)

14-17. sz.

kb. 285

1325-től (Károly Róbert) kezdve

 dukat

Dukát

16. sz.-1915

290,5

Leghosszabb ideig vert

 8 frt

Osztrák értékű aranyforint

1870-1892

1377,78

Latin érmeunió szerint

 20 kor b

Korona, arany

1892-1916

3280

1892. XVII. Tc. szerint

 20 pengo

Pengő, arany

1926-31

3800

1925. XXXV. Tv. (csak próbaveretként, nem került forgalomba)

 100 forint

Forint, arany

1946-68

13210

Csak emlékpénzként (nem került forgalomba)

A magyar aranypénzek paritását, azaz aranytartalmuk összehasonlítását lásd itt.

Bővebben...

Aranykorona jelentések

Az “aranykorona” szónak öt jelentése is van a történelmi írásokban, ezért fontos az egyes értelmezések pontos megkülönböztetése:

1. Aranykorona pénzrendszer (pénznem, fizetőeszköz), röviden: „korona”, ami az 1892-es bevezetésétől kezdve vált használatossá az Osztrák-Magyar Monarchiában, majd 1900-tól kizárólagos pénzegységünk lett.

Bővebben...

Tallér-alapú pénzrendszer (1524 – 1553 – 1659)

Tallér-alapú pénzrendszer (1524 – 1553 – 1659)

Ausztria 1524-ben, Magyarország 1553-ban tért át az ezüst-alapú tallér pénzlábra. A névadó “tallér” egy 25-30 gramm körüli súlyos ezüstpénzt jelentett, ami az újkori pénzforgalom legjellemzőbb, és egyben legfontosabb pénzfajtája lett, jellemzően még az aranydukátoknál is népszerűbb.

A korszak magyar pénzrendszerére leginkább az jellemző, hogy a középkori aranyforint-denár rendszer fokozatosan átalakul: a Mátyás korabeli 1 aranyforint = 100 denár nem tartható, hiszen az arany egyre több ezüstöt ér, másrészt a denár ezüstértéke is csökken. Kialakul a 100 denár = 1 magyar (ill. kamarai) forint elszámolási rendszer, de a forint kivert pénzként nem jelenik meg. Eközben az aranyforint elnevezése fokozatosan dukát lesz.

Bővebben...

Az 1946-os és 2016-os árak összehasonlítása

A 70 éve bevezetett forint kiállta az idő próbáját. A környező országok közül egyedül a mi valutánk dicsekedhet azzal, hogy változatlan névvel, leértékelés nélkül még mindig ugyanazt a pénzt használjuk. A mai forint vásárlóértéke persze más, mint egykoron. Népszerű kérdés, hogy valójában mennyi lehet a vásárlóértéke egy 1946-os forintnak.

Bővebben...

A forint bevezetésének előkészítése (1946. márciustól augusztusig)

A forint születésével kapcsolatban a legizgalmasabb kérdés mindig is az volt, hogy hogyan sikerült a tomboló hiperinflációt az egyik napról a másikra megállítani. A válasz tömören az, hogy az új pénz bevezetése nem csupán valutaváltásnak tekinthető, hanem egyúttal a teljes gazdaságot állították új pályára 1946-ban, ráadásul önerőből, és az elsők között a háború által sújtott országok közül.

Bővebben...

1946-os új árviszonyok kialakítása

Mai szóval élve unortodox módon alakították ki a gazdaság új értékviszonyait 1946 nyarán a forint bevezetésével, teljesen elszakadva a világpiaci és a háború előtti árarányoktól. Tabula rasa, azaz induljunk tiszta lappal: a gazdasági vezetők oly módon határozták meg az új árakat és béreket, hogy azok optimálisan támogassák a kereslet-kínálat háború utáni egyensúlyának létrejöttét. Úgy kalkuláltak, hogy a búzának, mint a mezőgazdaság referenciatermékének ára legyen az 1938-as ár 2,1-szerese. A tervek szerint a vasúti fuvardíjak a háború előtti érték 4,1-szeresére, az ipari árak az 5,1-szeresére nőttek, de a lakbér csak 20%-kal haladta meg az utolsó békeévét.

Bővebben...

Hiperinfláció 6. rész: Hétköznapi élet az infláció alatt

A Teleki-tér, mint a csereüzletek országos központja fogalommá vált. Ha vidékről valaki Pestre ment, akkor ott kötött ki. Teljesen valós képet mutatott az Eldorádó c. film az ott uralkodó életről és farkastörvényekről. A pengő használata 1945-ben még jellemző volt, de az infláció fokozódásával egyre inkább beszűkült, és virágzott a cserekereskedelem.

Bővebben...