18. századi valuta- és devizaárfolyam-lapok „megfejtése”

I. Ferenc megkoronázása Budán I. Ferenc megkoronázása Budán Budapesti Történeti Múzeum

A világ egyik első tőzsdéjeként a Bécsi Tőzsdét (Wiener Börse) már 1771. szeptember 1-jén megalapította Mária Terézia. A tőzsdén lehetővé tették a külföldi követelésekre szóló váltók (külföldi váltók) adás-vételét, amivel gyakorlatilag devizaárfolyamokat jegyeztek. A váltóárfolyamokat átlagolták és azonnal elkezdték azok közlését. (Denzel, p.257). A hivatalos tőzsdei napilapnak, az Amtliches Cursblatt-nak az első olyan, Osztrák Nemzeti Könyvtárban online megtekinthető példánya, amelyben devizaárfolyamokat közölnek, 1796. június 15-i keltezésű.

A tíz nappal későbbi árfolyamlapot mutatjuk be az alábbiakban.

 ONB bor 17960625
Forrás: Amtliches Cursblatt der Wiener Börse, 1796. június 25. (Osztrák Nemzeti Könyvtár)

Modern fordításban, magyarázatokkal ellátva az eredeti árfolyamlap:

Váltóárfolyamok  Bécsben, 1796. június 25-én

Magyarázatok

 

Miben kifejez-ve

(Váltó-) Levél árf. (eladási)

Pénz árf. (vételi)

Pontos átváltás:

fl = konvenciós ezüstforint

kr = konvenciós krajcár = 1/60 fl

1. rész: deviza árfolyamok

Paritás ezüst értékben

Amsterdam, 100 tallér bankjegy

Rd

   

100 holland rijksdaalder bankjegy értéke

Rd = Reichsthaler = konvenciós bir. tallér ¾ része, a kölni márka 13 1/3 része = 1,5 fl.

138,96

Hamburg, 100 tallér bankjegy

Rd

144

143 2/3

100 hamburgi tallér-banco = 144, ill. 143 2/3 birodalmi tallér

1 kölni márka ezüst értéke 9,25 hamburgi tallér-banconak, (Shaw, p.387), illetve 13 1/3 Rd-nek felel meg. Az eladási árfolyam nyilván nagyobb a vételinél.

144,14

Velence, 100 ducati bankjegy

Rd

 

132

100 ducati bankjegy = 132 birodalmi tallér = 198 fl

Velencében a „ducato” ekkor ezüst- és papírpénzt jelentett. Habsburg bir. része. 1797 május 15-én Napóleon elfoglalja.

105,12 (ezüstre)

London, 1 font (lb.) sterling

f = fl.

8 f 58

 

1 angol font = 8 fl 58 kr = 8,97 fl

Paritás ezüst shilling (1/20 font) alapon számolva.

9,53

Augsburg, 100 forint „Cor”

f = fl.

 

100

A „Cor” itt az augsburgi konvenciós forintra utal és nem az akkori „giro” pénzre (Shaw, p.387)

Német-római császárság, és a konvenciós pénzrendszer része

100

Prága, 100 forint

f = fl.

 

99 1/3

100 prágai forint = 99 fl 20 kr

Habsburg bir., így a konvenciós pénzrendszer része

100

Brüsszel, 100 forint váltópénz

f = fl.

     

1797-ig a Habsburg bir. része

 

Konstantinápoly, 100 piaszter

f = fl.

         

Párizs, 1 Livre Tournois

x = kr.

         

Milánó, 1 gulden

Sdi = soldi

   

A „gulden” a konvenciós forintra vonatkozik, tehát „fordított” jegyzés.

Habsburg bir. része, de 1796. május 15-én után Napóleon elfoglalja. A pénzek változó ezüsttartalmúak.

 

Genova, 1 gulden

Sdi = soldi

63

 

„Fordított” jegyzés: 1 fl = 63 soldi, azaz 100 soldi = 1 fl 35 kr

Habsburg bir. része, de 1796. október 9-én behódol Napóleonnak.

62,43

Livorno, 1 gulden

Sdi = soldi

 

58 1/8

„Fordított” jegyzés: 1 fl = 58 1/8 soldi, azaz 100 soldi = 1 fl 43 kr

Livorno Toszkána fő kikötője. Pénze egyezik Firenzéével. Habsburg bir. része. 1796 június 27-én (két nappal a jegyzés után) Napóleon elfoglalja.

 

100 Ducati colnect com
100 velencei dukát bankjegy, 1798. Forrás: colnect.com

Pénzérmék árai - „a legfontosabbak” (vollwichtig)

   

Forintban és krajcárban (fl és kr) (az első tallér kivételével mind kereskedelmi aranypénzek)

2. rész: „Valuta” átváltási árfolyamok kereskedelmi (arany)pénzekre vonatkozóan

 

Császári és királyi tallér

     

az 1750 előtti tallérok ezüsttartalma változó, 1750-től 1 tallér = 2 fl

 

Firenzei dukát ill. gigliati

 

4,, 22

4 fl 22 kr

gigliati: aranypénz értelemben

 

Holland dukát

         

Bajor választófejedelmi és salzburgi dukát

 

4,, 20

4 fl 20 kr

   

Más birodalmi dukátok

 

4,, 18

4 fl 18 kr

Német-római császárságban, mint „birodalom”-ban kiadott egyéb aranydukátok

 

Milánói új doppia

 

7,, 12

7 fl 12 kr

6,2 g súlyú aranypénz. Habsburg bir. része, de 1796. május után Napóleon területe

 

Régi francia Lajos-arany

 

9,, 12

9 fl 12 kr

8,158 g, 917-es fin.

 

Új francia Lajos-arany 1785-től

 

8,, 38

8 fl 38 kr

7,649 g, 917-es fin.

 

Velencei zecchino

 

4,, 22

4 fl 22 kr

zecchino = színarany (999) dukát

 
           

Hivatalos beváltási ár pénzhivatalban „minden tartalomra”

   

 

3. rész: egyéb nemesfém pénzek átváltásai

 

Külföldi aranypénzek (tiszta márkányi)

 

365

365 fl

1 bécsi márka (280,668 g) súlyú arany vételi ára. Arany 15,625-szerese az ezüstnek

 

Külföldi ezüstpénzek (kivert tallérok vagy forgalmi pénzek)

 

23,, 36

23 fl 36 kr

1 bécsi márka (280,668 g) ezüst vételi ára.

24,015

A császári és királyi (K.K.) hivatalos tőzsdéről

 

Megjegyzések:

1796-ban az ezüst konvenciós forint és Bécs városa által kiadott papírpénz, a Bancozettel még azonos értéket képvisel, így a forint árfolyamok mindkettőre vonatkoznak.

A Reichsthaler (rövidítésben: Rd) a Német-római császárságban a pénzek elvi elszámolási egységét jelentette. Értéke ezüstben kifejezve a kivert birodalmi tallér pénzek ¾-ét jelentette: tehát 3 kivert tallérpénz = 4 Rd. A konvenciós pénzrendszer (1753-tól) idején 1 Rd = 3/40 kölni márka. 1 Rd = 1,5 fl konvenciós forint.

Források:

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned