Timeline | Artortenet

Zoom: egér görgetés. Időtengely előre-hátra: egér rákattintás és mozgatás

Legfrissebb...

1252 - A firenzei aranyforint története

Firenzei aranyforint: liliom és Keresztelő Szent János Firenzei aranyforint: liliom és Keresztelő Szent János Wikipedia: „Florin (Italian coin)”

1. A forint eredete

Több évszázadnyi ezüstdominancia után a 12. században kezdtek el ismét aranyérmeket verni Európában, egyelőre szórványosan, II. Frigyes német-római császár például Szicíliában. Ezt a példát követte 1252-ben Firenze és Genova: a két észak-itáliai városállam egymástól függetlenül ugyanabban az évben, néhány hónap különbséggel vezettek be aranypénzt kereskedelmi célokra. Az ehhez szükséges aranyat Afrikából importálták. A genovai aranyat genovino-nak (ill. genovino d’oro) hívták, az előlapján várkapuval, a hátlapján kereszttel. A Firenzében vert pénzt olaszul fiorino d’oro-nak, szó szerinti fordításban „arany virágocská”-nak hívták (fiore – virág, fiori – virágok, fiorino – virágocska). A pénz előlapján a város jelképe, a háromszirmú liliom látható FLORENTIA felirattal, a hátlapján pedig Keresztelő Szent János álló alakja, a város védőszentje.

firenze medioevo

Firenze a középkorban (Forrás: www.florencetouristguide.net)

2. Elnevezés

A firenzei arany nemzetközileg is gyorsan ismertté vált és csak „firenzei”-ként, latinul Florentinus-ként hivatkoztak rá, amit Európa-szerte florin-nak rövidítettek. A Rajna mentén viszont a golden florin elnevezésből inkább az első tag maradt meg, így alakult ki a gulden elnevezés, ugyanakkor rövidítésben a Fl. jelzést használták a második tagra utalva.

Az olasz Firenze eredeti latin neve, Florentia, virágokat jelent, és arra utal a város jelképe, a liliom is. Ezek után eldönthetetlen, hogy az aranypénz a rajta lévő liliom után, vagy a városnév után kapta-e a nevét, de nyugodtan állíthatjuk, hogy leginkább mindkettő után.

Olasz Latin Angol/Német Magyar
Firenze, fiorentino (városnév) Florentia(e) / florentinus Florence, Florentine Firenze, firenzei
fiori florentia flowers virágok
fiorino d’oro aurum flosculus little flower of gold arany virágocska
fiorino florenus florin forint

3. Értéke

Adatai:

Finomsága: 986-990 ezrelék arany (min. 23 2/3 karát)

Súlya: 3,5 – 3,55 gramm, leginkább 3,53-3,54 gramm

Átmérője: 21 mm

Finomsága: A szakirodalmi források jellemzően 986 ezrelékesnek írják a firenzei forintot, amit közvetetten megerősít, hogy a magyar aranyforint – több forrás szerint – még tisztább aranyat tartalmazott, és annak finomságát 990 és 997 ezrelékes közé teszik. Van olyan forrás is, ami szerint a firenzeiek az akkori technológiával elérhető legfinomabb tisztaságú aranyat használták a pénzverésre. Ez fenntartással kezelendő, hiszen a magyar aranyforint példája bizonyítja, hogy a 14. század elején már akár 997-es finomságú aranyat is tudtak előállítani, bár azt körmöci aranyból és nem a firenzeiek által használt afrikai aranyból készítve. 

Súlya: A különféle szakirodalmi források 3,5 és 3,55 gramm közé teszik a firenzei forint súlyát. Hóman Bálint szerint a firenzei aranypénz törvényes súlya 3,53133 g volt (Magyar pénztörténet, 98. oldal). A numizmatikai szakirodalom szerint 54 grain, azaz pontosan 3,5 gramm tiszta aranyat tartalmazott, amit lehet úgy is érteni, hogy 986 1/9-es (23 2/3 karát) finomság esetén 3,5493 gramm súlyú aranyat használtak. Stahl (p.31.) 3,53 grammra, más szerzők (pl. Spufford, p.177.) 3,54 grammra teszik a súlyát, összehasonlítva a genovino-val aminek súlya 3,53 gramm. Firenze és Genova állítólag nem kötött egyezményt, tehát inkább csak véletlen, hogy a korabeli olasz pénzrendszerek miatt azonos méretű és súlyú pénzt kezdtek el verni, mert az volt a logikus. Az egyes aukciós oldalak is inkább 3,51 grammot említenek, ami persze lehet már bizonyos kopás utáni súly is.

Peter Spufford részletesen elemezte a különféle aranyforintok súlyát, és arra jutott, hogy 1390 előtt nem beszélhetünk századgrammnyi pontosságú firenzei forintról, utána viszont igen. A firenzei aranyforint elsősorban annak köszönhette óriási népszerűségét Európában, hogy évszázadokon keresztül megtartotta súlyát és finomságát. Spufford az alábbi táblázatával egyrészt megerősíti ezt az állítást, másrészt arra is felhívja a figyelmet, hogy 1402-ben leértékelték ugyan a forintot, azaz csökkentették a súlyát, de ez csak néhány hónapig tartott. Rájöttek ugyanis, hogy a rövidtávú nyereség mellett sokkal többet veszít a város, ha megrendül a bizalom a pénzben. Jónak látták tehát nagyon gyorsan visszaállítani az aranypénz súlyát, ami 1390 után 3,52 és 3,55 gramm között ingadozott. (Ld. táblázat)

 Forint fajti Spufford

Forrás: Spufford: Money and Its Use in Medieval Europe, 1993, p.322

Összegezve, a forint pontos súlya a középkorban néhány századgrammot változhatott a kor technológiájának fejletlensége miatt. Néhány száz évvel később, a 15-16. századtól kezdve már nem volt kérdés, hogy századgrammot is pontosan kimérjenek.

Az aranypénz értékét természetesen a benne lévő színarany mennyisége határozta meg, és annak az ezüsthöz viszonyított értéke az aktuális arany-ezüst árfolyamon számítva. A források szerint a firenzei forint súlyát úgy határozták meg, hogy aranyértéke megegyezzen a korabeli 1 ezüst lírával, azaz 20 ezüst soldo-val, vagy 240 ezüst denárral (denier). A 15. sz. elején 1 forint már 7 lírát ért, ezüstpénzek sorozatos leértékelése miatt. (EncOfMoney, p.148)

4. Elterjedése

Firenze városállama a 13-14. században a világ gyapjúközpontjának számított, így nem csak Európával, hanem a Földközi-tenger teljes térségével kereskedett, Velencéhez és Genovához hasonlóan. A firenzei bankok (főleg a Bardi és Peruzzi családok) ez időben már olyan nemzetközi kapcsolatokkal és befolyással rendelkeztek, hogy el tudták terjeszteni a megbízható aranypénzt.  Ezen felbuzdulva az aranyforintot olyan mennyiségben verték, hogy komoly kereskedelmi szerepet vívott ki szerte Európában. Főleg a nagy értékű tranzakciók szabványos kereskedelmi pénzévé vált, kiszorítva az addig elterjedt súlyos ezüst tömböket, amelyeket sokkal körülményesebb volt szállítani és velük elszámolni.  

Florencia Nuremberg chronicles 1493

A firenzei aranyat, és általában a vert aranypénzt néhány évtized alatt megismerték és megszerették. A középkor „dollárjává” vált. Kezdetben, a 13. században inkább a levantei kereskedelemben (a Földközi-tenger keleti partvidékein) terjedt el a forint és a genovino, mint Európában. Ennek oka, hogy az addig uralkodó nyugat-afrikai aranypénz csupán 20.5 karátos finomságú volt szemben az új, közel 24 karátosokkal. (Spufford, p.177) De az európai diadalmenetre sem kellett sokáig várni. A siker legfontosabb fokmérője, hogy elkezdik másolni a jó bevált terméket: egyes források szerint (moneymuseum.com) a 14. században már 148 európai verdében (városban) verték a forint helyi másolatait. A leghíresebb utánzat a csaknem ugyanolyan súlyú és finomságú velencei dukát lett, amit később szülőhelyén zecchinora kereszteltek át a 16. század közepén. A forint és a dukát mindössze az éremképében különbözött, és néhány századgrammnyi súlyban, aminek később jelentősége lett. A másik legnépszerűbb másolat a magyar aranyforint lett, amiről külön cikkben írunk.

Európa és a levantei térség közötti kereskedésben a 14. század közepére (Spufford elemzése szerint p.320-21) a forint már teret vesztett a dukáttal szemben. Nyugat-Európában viszont a forint volt az elterjedtebb egészen a 15. századig, amikorra a forint-szerű pénzérmékre az általános köznyelvben is a dukát szó kezdett elterjedni, felváltva az addigi florin-t. Firenze is érzékelte, hogy pénze kezd hanyatlani, ezért 1402-ben 3,54 grammra, majd 1422 májusában további egyszázad grammal, 3,55 grammra emelték a forint súlyát, hogy az megegyezzen a dukátéval.

Csehországban először 1325-ben vertek forintot, és ez a lépés váltotta ki I. Károly (Károly Róbert) döntését is, hogy magyar aranyforintot kezdjen verni. Mivel Csehországban nem volt számottevő arany, ezért a kivert érmék inkább reprezentatív célokat szolgáltak és gyorsan el is tűntek a forgalomból. Emiatt továbbra is az ezüst grosh-ok maradtak a népszerű pénzek, amelyekből 16 adott ki egy forintot. A prágai aranypénzt Firenze jóváhagyásával és felügyelete alatt verték, 990-as finomságú aranyból, 3,53 gramm súlyban. Motívumai is megegyeztek, a liliom és Keresztelő Szent János, és mindössze a JOHANNES REX BOEMIE felirat jelezte, hogy nem az eredeti firenzei érmét tartja kezében a birtokosa. (antiquanova.com)

 A firenzei forint és a velencei dukát azért maradhattak nagyon népszerűek évszázadokon keresztül, mert megtartották súlyukat, finomságukat és jellemző mintázatukat. Ez nem volt magától értetődő a középkor éveiben, amikor nagy kísértés volt gyengíteni a pénzeket egyes háborúk esetén. A firenzei forint is mindössze néhány hónapig értékelődött le, amikor 1402-ben a súlyát 3,52 grammról 3,33 grammra mérsékelték. (Spufford, p.319)

A firenzei aranyat 1533-ig verték, 1504-től duplaforintot is kibocsátottak, de ennek ellenére a velencei dukát kiszorította a forintot. Ugyanakkor a 16. századtól a forint elnevezés áttolódott az ezüst pénzekre és több országban (mint pl. hazánkban vagy Hollandiában) így élt tovább. 

Források:

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Pénztörténeti cikksorozat a HVG-ben

2017 08 Korona bevezetese icon   2017 08 Kiegyezes megallapodas icon   2016 08 Forint bevezetes icon   2016 07 PengoInflacio icon   2017 01 Pengo cimlap icon   2016 12 1816 OeNB icon   2012 02 1811 devalv icon