Timeline | Artortenet

Zoom: egér görgetés. Időtengely előre-hátra: egér rákattintás és mozgatás

Legfrissebb...

1892. évi XVII. tc. a korona bevezetéséről

Dombornyomott koronás levelezőlap Dombornyomott koronás levelezőlap koronaportal.hu

1892. évi XVII. törvénycikk

a koronaérték megállapitásáról

1. § Az eddigi ausztriai érték helyébe az aranyérték lép, a melynek számitási egysége a korona.

A korona száz fillérre oszlik.

2. § A pénzverés alapsulya a kilogramm és ennek tizedes részei.

3. § Az értékpénzt képező arany érmék 900 ezredrész arany és 100 ezredrész rezet tartalmazó ötvözetből veretnek.

Egy kilogramm ötvözött aranyra 2952 korona, következéskép egy kilogram finom aranyra 3280 korona esik.

4. § Arany értékpénzül a következő érmék veretendők:

a) huszkoronások;

b) tizkoronások.

Egy kilogramm ötvözött aranyból 147.6 huszkoronás, illetőleg 295.2 tizkoronás, tehát egy kilogramm finom aranyból 164 huszkoronás, illetőleg 328 tizkoronás arany érme veretik.

A huszkoronásnak nyers sulya 6.775067, finom sulya 6.09756 gramm, a tizkoronás nyers sulya pedig 3.3875338 és finom sulya 3.04878 gramm.

5. § Ezeknek az arany érméknek képlapjára Ő Felségének egész alakja koronázási öltönyben és a következő körirat jő: „Ferencz József I. K. A. Cs. és M. H. S. D. O. Ap. kir.”, azaz: „Isten kegyelméből ausztriai császár és Magyar-, Horvát-, Szlavon-, Dalmátországok apostoli királya”, valamint a veretés évszáma; a hátlapra jő a magyar korona országainak egyesitett czimere czimertartó angyalokkal, ezzel a körirattal: „Magyar királyság”, a czimer alá az értékjelzés „20 korona”, illetőleg „10 korona”.

Karimájok sima és a huszkoronás arany érmék karimáján mélyitett betükkel e szavak lesznek: „Bizalmam az ősi erényben”. A tizkoronás arany érmék karimáján mélyitett ékitmény fog alkalmaztatni.

A lapok pereme emelkedett és sima s azon belül gyöngysor vonul körül.

A huszkoronás arany érme átmérője 21 milliméter, a tizkoronásé 19 milliméter lesz.

6. § Az érmék veretésénél követett eljárás által a finomság és a suly tekintetében a teljes pontosság biztositandó.

A mennyiben az egyes érménél teljes pontosság nem érhető el; oly eltérés fölfelé, vagy lefelé meg van engedve, a mely a sulyban két ezredrészt, a finomságban egy ezredrészt nem halad meg.

7. § A huszkoronás forgalmi sulya 6.74 grammban, a tizkoronásé pedig 3.37 grammban állapittatik meg.

Oly arany érmék, a melyek a rendes forgalom folytán megfogynak, de a forgalmi sulyt még elérik, az állami és más közpénztáraknál, valamint a magánforgalomban is minden fizetésnél teljes sulyuakként fogadandók el.

Oly arany érmék ellenben, a melyek hosszas forgalom és kopás folytán sulyokból annyit vesztettek, hogy a forgalmi sulyt nem érik többé el, az állam költségére beolvasztás végett bevonatnak. E végből az ily kopott arany érmék minden állami és egyéb közpénztárnál mindig teljes névértékben fogadandók el s a m. kir. központi állampénztár utján a m. kir. pénzverdébe szállitandók.

Ha az állami és egyéb közpénztárakhoz oly érmék kerülnek, a melyek sulyokban nem a rendes forgalom folytán, hanem egyébkép fogytak meg; azokat az állami és egyéb közpénztárak a finomsági tartalmuknak megfelelő érték megtéritése ellenében, tekintet nélkül névértékökre, bevonják s a fönnebbiek szerint átveretik.

8. § Az értékpénzt képező arany érmék az állam számlájára veretnek. Magánosok számlájára is veretnek ily arany érmék, ha a kir. pénzverde nincs az állam részére való veretéssel elfoglalva.

A magánosoknak felszámitandó verdedij rendeleti uton állapittatik meg, ez a dij azonban huszkoronások veretése esetén az érték 0.3 százalékát, tizkoronások veretése esetén az érték 0.5 százalékát meg nem haladhatja.

9. § Az előző §-ok értelmében veretendő arany értékpénzeken kivül az 1868. évi VII. törvénycikk 2., illetőleg 3. §-ának megfelelőleg aranyak kereskedelmi érmékül továbbra is verethetők; ellenben az 1869. évi XII. törvénycikk alapján forgalomba hozott nyolcz- és négyforintos arany érmék többé nem veretnek.

10. § Az 1868. évi VII., illetőleg az 1869. évi XII. törvénycikk alapján értékpénzül vert ausztriai értékü ezüst egyforintosok a jelen törvény 23. §-a értelmében e tekintetben teendő további rendelkezésig törvényes forgalomban maradnak.

Ausztriai értékü ezüst egyforintosok ezentul csak abból az ezüstmennyiségből verhetők, a mely a pénzügyi kormányzat birtokában van, vagy általa pénzverési czélokra már megszereztetett. Ezen kivül ausztriai értékü ezüst értékpénzek többé nem veretnek.

A mig az ezüst egyforintosok forgalmon kivül nem helyeztetnek, azok minden fizetésnél, a mely a törvény szerint korona értékben teljesitendő, az állami és egyéb közpénztárak, valamint a magánosok által, az ezüst egyforintost két koronával egyenlőnek véve, - fizetéskép elfogadandók.

11. § A 4. § értelmében veretendő arany érméken kivül egyelőre következő, koronaértékre szóló érmék veretendők.

1. Ezüst érmék:

egykoronások.

2. Nikel érmék:

a) huszfilléresek;

b) tizfilléresek.

3. Bronz érmék:

a) kétfilléresek;

b) egyfilléresek.

12. § Az egykoronások 835 ezredrész ezüstöt és 165 ezredrész rezet tartalmazó ötvözetből veretnek.

Egy kilogramm ötvözött ezüstből 200 drb egykoronás veretik. Az egykoronás sulya tehát 5 gramm lesz.

Az egykoronások veretésénél a törvényszabta suly és finomsági tartalom megtartandó. A mennyiben az egyes érménél teljes pontosság nem érhető el, megengedtetik oly eltérés fölfelé, vagy lefelé, a mely a finomságban 3 ezredrészt, a sulyban 10 ezredrészt nem halad meg.

13. § Az egykoronások képlapjára Ő Felsége mellképe jő az 5. §-ban foglalt körirattal, a hátlapra a magyar korona és koszoruba foglalva a korona alá az értékjelzés „1 korona” és a veretés évszáma.

Az egykoronás karimája sima és rajta mélyitett betükkel e szavak lesznek: „Bizalmam az ősi erényben”.

Az egykoronások átmérője 23 milliméter lesz.

14. § Az egykoronások kizárólag az állam számlájára veretnek.

Egykoronások egyelőre mindössze 60,000.000 korona összegben veretendők.

A kiveretés és forgalombahozatal rendeleti uton megállapitandó határidőkben történik.

15. § A nikel érmék tiszta nikelből veretnek. Egy kilogramm tiszta nikelből 250 huszfilléres, illetőleg 333 tizfilléres veretendő.

A nikel érmék képlapjára jő a magyar korona ezzel a körirattal „Magyar királyi váltópénz” s a veretés évszáma, hátlapjára pedig kalászkoszorúban az értékjelzés: „20 fillér”, illetőleg „10 fillér”.

Karimájok rovátkos.

A huszfilléres átmérője 21, a tizfilléresé 19 milliméter lesz.

16. § A nikel érmék kizárólag az állam számlájára veretnek.

Nikel érmék 18,000.000 korona összegig veretendők.

Forgalomba hozataluk az ausztriai értékre szóló 20 és 10 krajczáros ezüst váltópénz bevonása mellett történik.

Ezeknek az érméknek kiveretése és forgalombahozatala, nemkülönben az ausztriai értékre szóló ezüst váltópénz bevonása rendeleti uton megállapitandó határidőkben történik.

17. § A bronz érmék ötvözete 95 rész rezet, 4 rész ónt és 1 rész horganyt tartalmaz.

Az ötvözet egy kilogrammjából:

a) 300 darab kétfilléres, vagy

b) 600 darab egy-filléres veretendő.

Ezeknek az érméknek képlapja ugyanaz, mint a nikel érméké, a hátlapra pedig kalászkoszoruban a „2” és „1” szám jő.

A karima sima lesz.

Ezeknek az érméknek átmérője 19, illetőleg 17 milliméterben állapittatik meg.

18. § A bronz érmék kizárólag az állam számlájára veretnek és azok összege 7,800.000 koronát nem haladhat meg. A bronz érmék csak az ausztriai értékü négy-, egy- és félkrajczárosok egyidejü bevonása mellett bocsáthatók forgalomba.

A bronz érmék kiveretésének, forgalombahozatalának, valamint az ausztriai értékü réz váltópénz bevonásának határideje rendeleti uton állapittatik meg.

19. § Az egykoronások s a koronaértékre szóló nikel és bronz érmék minden állami és egyéb közpénztárnál névértékükben fizetésül elfogadtatnak, még pedig az egykoronások korlátlanul, a nikel és bronz érmék tiz koronáig terjedő összegekben.

Azon kivül ezek az érmék a váltópénztáraknál kivánatra értékpénz ellenében (4. és 10. §) a rendeleti uton megállapitandó közelebbi módozatok mellett beváltandók lesznek.

A magánforgalomban senki sincs kötelezve egykoronásokat ötven korona, a koronaértékre szóló nikel érméket tiz korona, bronz érméket egy korona összegen tul, fizetéskép elfogadni.

20. § Az előző § határozmányai nem terjednek ki átlyukasztott, meghamisitott, vagy oly érmékre, a melyek sulya máskép, mint a rendes forgalom folytán kevesbedett.

Ha az állami vagy egyéb közpénztárakhoz meghamisitott érmék kerülnek, azok azonnal megtérités nélkül bevonandók és a pénzverdébe szállitandók.

Ha az állami vagy egyéb közpénztárakhoz oly érmék kerülnek, a melyek sulyban átlyukasztás vagy nem a rendes forgalom folytán, hanem egyébkép fogytak meg, oly jellel látandók el, a mely azokat törvényes forgalomra alkalmatlanokká teszi.

Oly ezüst, nikel és bronz érmék, a melyek a hosszas forgalom és a kopás következtében sulyukban vagy felismerhető voltukban nagyobb mérvben szenvedtek, az állami és egyéb közpénztárak által fizetéskép vagy átváltás végett elfogadandók és az állam költségére átveretendők.

21. § Az 1868. évi VII., illetőleg 1869. évi XII., 1870. évi XXIV., 1878. évi VI., 1879. évi XXIV., 1881. évi VII., 1885. évi XII., 1891. évi XXII. törvénycikkek alapján kibocsátott és ausztriai értékre szóló ezüst és réz váltópénz mindaddig forgalomban marad, a mig bevonása iránt intézkedés nem tétetik.

Ez az intézkedés, kapcsolatban a jelen törvény végrehajtására vonatkozó intézkedésekkel, rendeleti uton történik. Ugyancsak rendeleti uton lesz megállapitandó az a véghatáridő, a melynek lejártáig a váltópénz az állami pénztárak által beváltandó. A véghatárideig be nem cserélt pénzekért az állam semmiféle megtéritéssel sem tartozik.

Ezek az érmék bevonásukig és pedig a huszkrajczárosokat negyven, a tiz krajczárosokat husz, a négykrajczáros réz érméket nyolcz, az egy krajczárosokat két, a félkrajczárosokat egy fillérrel számitva, elfogadandók, még pedig:

a) állami pénztáraknál fizetéskép 5 frtig, illetőleg 10 koronáig, beváltásként a beváltó-pénztáraknál korlátlanul;

b) a magánforgalomban fizetéskép az ezüstváltópénz 2 frtig, illetőleg 4 koronáig, a réz váltópénz 50 krig, illetőleg 1 koronáig.

22. § Az ausztriai értékre szóló papirpénzjegyek mindaddig a mig forgalmon kivül nem helyeztetnek, minden fizetésnél, a mely a törvény szerint koronaértékben teljesitendő; az állami és egyéb közpénztárak, valamint a magánosok részéről fizetéskép elfogadandók, még pedig olykép, hogy névértékük minden forintja két koronával számittassék.

23. § A koronaértékben való közkötelező számitás behozatalát, kapcsolatban ezzel az általános érmeforgalom viszonyait és az uj értéknek (1. §) a jogviszonyokra való alkalmazását, a jelen törvény alapján forgalomban meghagyott ausztriai értékü ezüst forintosokra, s az államjegyek bevonására, a papirpénzforgalom rendezésére, valamint a készfizetések felvételére vonatkozó intézkedéseket külön törvények fogják szabályozni.

Már a jelen törvény hatálybaléptétől kezdve minden fizetés, a mely ausztriai értékben - még pedig akár érczpénzben, akár nem abban - teljesitendő, a fizetésre kötelezett fél tetszése szerint koronaértékbeli arany érmékben is teljesithető olykép; hogy a huszkoronás arany érme tiz osztrák értékü forinttal, a tizkoronás arany érme pedig öt ausztriai értékü forinttal számitandó.

Ugyanez a rendelkezés kiterjed az egykoronásokra s a koronaértékre szóló nikel és bronz érmékre is, figyelemmel azoknak a jelen törvény 19. §-ában megállapitott fizetési erejére; még pedig olyképen, hogy az egykoronás ötven, a huszfilléres tiz, a két filléres egy, az egyfilléres fél ausztriai értékü krajczárral számitandó.

24. § Jelen törvény hatályba lépésének idejét a ministerium rendeleti uton állapitja meg; az 1878. évi XX., s illetőleg az 1887. évi XXIV. törvénycikkekkel beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség tartama alatt azonban csak a mellett a feltétel mellett léptethető életbe: ha a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok törvényhozása a jelen törvénynyel a pénzrendszer és pénzláb tekintetében azonos rendelkezéseket tartalmazó törvényt hozott.

25. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.

Szentesítve: 1892. augusztus 2.

Kihirdetve: 1892. augusztus 11.

Forrás: https://1000ev.hu/index.php?a=3&param=6467

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Pénztörténeti cikksorozat a HVG-ben

2017 08 Korona bevezetese icon   2017 08 Kiegyezes megallapodas icon   2016 08 Forint bevezetes icon   2016 07 PengoInflacio icon   2017 01 Pengo cimlap icon   2016 12 1816 OeNB icon   2012 02 1811 devalv icon