Timeline | Artortenet

Zoom: egér görgetés. Időtengely előre-hátra: egér rákattintás és mozgatás

Legfrissebb...

Magyar aranypénzek összefoglalása

Magyar aranypénz típusok Magyar aranypénz típusok
 

Pénzérték

Időszak

1 kg finom aranyból vert pénz értéke

Megjegyzés

 Aranyforint

Aranyforint (középkori)

14-17. sz.

kb. 285

1325-től (Károly Róbert) kezdve

 dukat

Dukát

16. sz.-1915

290,5

Leghosszabb ideig vert

 8 frt

Osztrák értékű aranyforint

1870-1892

1377,78

Latin érmeunió szerint

 20 kor b

Korona, arany

1892-1916

3280

1892. XVII. Tc. szerint

 20 pengo

Pengő, arany

1926-31

3800

1925. XXXV. Tv. (csak próbaveretként, nem került forgalomba)

 100 forint

Forint, arany

1946-68

13210

Csak emlékpénzként (nem került forgalomba)

A magyar aranypénzek paritását, azaz aranytartalmuk összehasonlítását lásd itt.

A magyar történelemben I. Károly (Károly Róbert) óta folyamatosan vertek aranypénzt, bár mindennapi forgalomban mindössze rövid 22 évig, 1892 és 1914 között találkozott az átlagember aranyérmékkel. Tekintsük át az egyes korokat az aranyérmék szempontjából:

Középkori aranyforint – Magyarországon, illetve Erdélyben 1325-től egészen a 16.-17. századig vertek forint elnevezéssel aranyérmeket, kb. 3,5 gramm tiszta aranysúlyban. Ezek rendszerint majdnem tiszta aranyból készültek, megközelítőleg 990 ezrelékes finomságban. Főleg kereskedelmi céllal bocsátották ki a király és udvartartása szükségleteinek (beleértve a hadsereget) fedezésére, és Európa minden országában szívesen elfogadták. Az átlagemberek vagyonfelhalmozási céllal tartalékolták, emiatt nagyon sok ilyen érme megmaradt.

Aranydukát – a 16. századtól fokozatosan dukátnak kezdték hívni Magyarországon a Habsburg uralkodók által vert aranypénzeket, amelyek a korábbi aranyforint örökösének tekinthetők. Közel négyszáz évig a dukát jelentette az „arany” szinonimáját. Kialakult a szabvány súlyuk és finomságuk, ami egészen 1915-ig fennmaradt: 986 1/9-es aranytartalommal, 3,4909 grammos aranyakat vertek minden évben, ami kevesebb, mint a tizedgramm felével marad alatta az aranyforintok súlyának. (Megjegyezzük, hogy a Körmöcbányán, 1766 előtt vert dukátokat 990 ezrelékes finomságú aranyból készítették.) Felhalmozási céllal mai napig vernek 1915-ös évszámmal dukátosokat, Ferenc József osztrák mintájú dukátjainak hasonmását.

Osztrák értékű aranyforint – a Habsburg birodalomban 1857-ben bevezetett osztrák-értékű forint ezüstalapú valutának számított. Nyugat-Európa nagy része viszont néhány évvel később áttért az aranyalapú fizetőeszközökre, és elsősorban a franciák és olaszok által megalapított „Latin érmeunió” által meghatározott súlyban és 900-as finomságban bocsátottak ki aranyérméket. Ennek az érmerendszernek lett a klasszikus képviselője a „Napóleon-arany”, azaz III. Napóleon 20 frankos érméje. Hogy az európai kereskedelemben az Osztrák-Magyar Monarchia ne szigetelődjön el, ezért kereskedelmi célokra verni kezdték a 20 és 10 frankkal azonos súlyú 8 ill. 4 forint névértékű aranyérméket, mind osztrák, mind magyar változatban.

Aranykorona – Az 1892-ben bevezetett korona valuta volt az egyetlen igazi aranyvalutánk, noha közgazdasági értelemben nem számított teljes értelemben aranyalapú pénznek. Viszont a kezdetektől vertek 20 és 10 koronás aranyérmeket mindennapi használatra, és 1914-ig a bankjegyek beválthatók voltak aranypénzre. 1907-ben és 1908-ban magyar változatú 100 koronás érméket is vertek, amelyek mai napig a magyar pénztörténet talán legszebb érméi. Az arany koronások a dukátnál kisebb, 900 ezrelékes finomságú aranyból készültek.

Aranypengő – az 1925. november 21-én életbe lépett „pengőtörvény” (lásd itt) pontosan meghatározta az aranyalapú pengő valuta 20 és 10 pengős érméinek adatait. Végül csak próbaveretek készültek, mindennapi forgalomba nem került arany pengő érme, de a paritás szempontjából pontosan tudjuk, hogy az aranykoronánál közel 14%-kal kisebb értékű fizetőeszközről beszélünk. Az 1931-es nemzetközi valutakrízis után korlátozták a devizák és az arany forgalmát, így utána már nem beszélhetünk aranyalapú pengőről.

Aranyforint – a második világháború utáni, világcsúcsot döntő pengőinflációnak a forint 1946. augusztusi bevezetése vetett végett. Hivatalosan a forint is aranyvalutának számított, de a kommunista hatalomátvétel után nem volt szükség arany forintérmék kibocsátására. 15 évvel később 1961-ben bocsátottak ki először aranyérméket a forint-törvényben meghatározott, eredeti aranyparitásának megfelelően, 50, 100 és 500 forintos névértékben, majdnem színtiszta, dukát finomságban (986,11 ‰). Ezek az aranyak viszont emlékpénzek voltak, mindössze 2500 példányban verték őket, hétköznapi forgalomba soha nem kerültek. Az emlékpénzek nemzetközi sikere miatt a kibocsátást megismételték 1966-tól 68-ig, de már kisebb, aranykorona finomságban, azaz 900 ezrelékes aranyból. A 60-as években kibocsátott arany emlékpénz-sorokról bővebb információt itt talál. A 2012-ig kibocsátott forint aranyérmék teljes listáját lásd itt.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Pénztörténeti cikksorozat a HVG-ben

2017 08 Korona bevezetese icon   2017 08 Kiegyezes megallapodas icon   2016 08 Forint bevezetes icon   2016 07 PengoInflacio icon   2017 01 Pengo cimlap icon   2016 12 1816 OeNB icon   2012 02 1811 devalv icon