Timeline | Artortenet

Zoom: egér görgetés. Időtengely előre-hátra: egér rákattintás és mozgatás

Legfrissebb...

Hogyan értelmezzük a régi árfolyamlistákat?

Árfolyamok a korona infláció csúcsán, 1924 június 11-én Árfolyamok a korona infláció csúcsán, 1924 június 11-én Magyaroszág c. napilap, 1924. június 12.

Az 1920-as és 30-as évek valuta és deviza árfolyamjegyzéseiben nem könnyű eligazodni, mert a tucatnyi különböző jegyzés csak a szakértők számára volt érthető. Szinte minden újság más és más árfolyamot közölt, nem egy közülük csomó hibával.

Legelőször néhány fogalmat érdemes tisztázni:

A pénznem egy adott ország törvényes fizetőeszközének elnevezése, pontos meghatározása, pl. Svájc pénzneme a svájci frank.

Valuta: valamely ország szempontjából egy eltérő pénznemű másik (külföldi) ország törvényes fizetőeszköze, pénzneme. Mindig készpénz, tehát bankjegy vagy érme. Például Magyarországon a dollár-bankjegy valutának számít. Ugyanakkor Szlovákiában nem számít valutának az „osztrák” veretű euró, mert az nem eltérő pénznem. Pongyola jelentésben a „fizetőeszköz” szinonimája: az adott ország belföldi fizetőeszközét is szokták valutának hívni nemzetközi összehasonlításban, például: „Európában egyedül nekünk valutánk a forint”, vagy „sok európai ország valutája az euró”.

Deviza: egy adott ország szempontjából külföldi fizetőeszközre szóló követelés. Legtöbbször bankszámlapénz, például devizaszámlán nyilvántartott követelés vagy tartozás, de lehet utazási csekk, értékpapírok, stb. Korábban egy külföldi fizetőeszközre szóló váltó is devizának minősült. Régebben mindig városokra, és nem pénznemekre vonatkozott, hogy a devizárfolyamot meg lehessen különböztetni a valutaárfolyamtól.

A két világháború között 1924. június 23-ig az ún. Devizaközpont tette közzé a hivatalos valuta- és devizaárfolyamait, másnaptól pedig, tevékenysége megkezdésének dátumától, a Magyar Nemzeti Bank adta meg a hivatalos árfolyamait. 1925. november 21-én lépett hatályba a 6.550/1925 sz. M.E. rendelet, ami teljesen liberalizálta a valuta és devizaforgalmat, azaz konvertibilissé tette a koronát, illetőleg – a hivatalos 12500-as átszámítással – a pengőt. Egészen 1931. július 13-ig a Budapesti Értéktőzsdén szabad forgalomban kialakult árakat tekintették a hivatalos árfolyamnak.

A következő árfolyamkurzusok olvashatók a korabeli újságokban:

Budapesti jegyzések:

A Devizaközpont és az MNB hivatalos árfolyamjegyzéseit, valamint a budapesti értéktőzsdén kereslet-kínálati alapon, napi üzletkötések során kialakult árfolyamok zárlati (azaz záró) értékeit a másnapi újságok közöltek. Az alábbi árfolyamok minősültek „hivatalos” árfolyamjegyzésnek:

  • Külföldi (idegen) pénznemek (angolul: foreign currencies): Mai elnevezéssel ezek az ún. valuta árfolyamok, amelyek készpénzes fizetésekre vonatkoznak. Háromféle jegyzésük volt:
    • Kötés”: a tőzsdén létrejött üzletkötés árfolyamai (1925. nov. 23. és 1931. júl. 13. között)
    • Pénz” árfolyam: készpénz valutára vonatkozó (a bank szempontjából) vételi árfolyam. Ha nincs megnevezés, akkor a kisebb, "-tól" árfolyamérték.
    • Áru” árfolyam: készpénz valutára vonatkozó (a bank szempontjából) eladási árfolyam. Ha nincs megnevezés, akkor a nagyobb, "-ig" árfolyamérték.
  • Külföldi kifizetések (angolul: foreign exchanges, azaz idegen váltások, váltóárfolyamok): Ezek az ún. deviza árfolyamok, városokra vonatkozóan, ugyancsak háromféle jegyzéssel:
    • Kötés”: a tőzsdén létrejött üzletkötés árfolyamai (1925. nov. 23. és 1931. júl. 13. között)
    • Pénz” árfolyam: számlapénzre vonatkozó banki vételi árfolyam: ha a magyar kereskedő pl. Londonban eladott áru után pénzt, azaz fontot kapott, akkor az utalást bonyolító magyar bank ezen az árfolyamon „veszi meg” a devizát a kereskedőtől és váltja hazai „pénzzé”, azaz pengővé. Ha nincs megnevezés, akkor a kisebb, "-tól" árfolyamérték.
    • Áru” árfolyam: készpénz valutára vonatkozó banki eladási árfolyam: ha a magyar kereskedő pl. Londonban meg akar venni egy gépet, azaz árut, akkor az utalást bonyolító bank ezen az árfolyamon „adja el” a devizát a kereskedőnek pengőért cserébe. Ha nincs megnevezés, akkor a nagyobb, "-ig" árfolyamérték.

Aranyparitás: némely újság feltüntette az egyes valuták pengőben kifejezett aranyparitását is. A paritás szó jelentése onnan ered, hogy az egyes országok törvényben határozták meg aranyérméik (amennyiben kibocsátottak olyat) tiszta aranytartalmát. Ennek alapján könnyen össze lehetett hasonlítani az egyes országok fizetőeszközeinek elvi értékarányát, középárfolyamát. Például az angol font aranyparitása 27,825 pengő, a dolláré 5,7176 pengő. Az aranyparitásokról részletesebb információt itt talál.

Külföldi jegyzések:

A külföldi értéktőzsdéken (New Yorkban, Londonban, Zürichben, Bécsben, Prágában, stb.) jegyzett „budapesti” pengőárfolyamok másnap jelentek meg egyes újságokban, ami alapján össze lehetett hasonlítani, hogy az egyes pénzpiaci központokban milyen hangulat alapján erősödtek ill. gyengültek a pengőjegyzések- Az eltérések jellemzően 0,5%-os különbségen belül voltak, hiszen már akkor is többé-kevésbé kiegyenlítődtek a világban jegyzett árfolyamok a telefon és távirat jóvoltából.

Az egyes újságokban megjelent árfolyamtáblákból szemezgettünk:

Az újságokon kívül két fő forrás áll rendelkezésre az árfolyamok változásának követésére:

-          A KSH az ún. Pénz (azaz vételi) valutaárfolyamokat közölte az évente megjelenő részletes statisztikai évkönyvében. Ez azért meglepő mai szemmel, mert az összes jegyzés közül az a legalacsonyabb érték. Másrészt külföldi szemléletű, vagyis azt az árfolyamot közli, amennyi pengőt a külföldiek kaptak a bankokban, amikor átváltották a valutájukat. Jelenleg inkább a valuta eladási árfolyama lényegesebb, mert közelebb áll a valuta reális bekerülési értékéhez, amennyiért az állampolgárok valutához juthatnak.

-          Az MNB a havi közleményeiben a deviza középárfolyamot hozta nyilvánosságra, de nem napi árfolyamokat, hanem 10 napra vonatkozó átlagárfolyamokat. Ez azért volt fontos, mert az újságok középárfolyamokat sosem közöltek, azokat számítani kellett.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Pénztörténeti cikksorozat a HVG-ben

2017 08 Korona bevezetese icon   2017 08 Kiegyezes megallapodas icon   2016 08 Forint bevezetes icon   2016 07 PengoInflacio icon   2017 01 Pengo cimlap icon   2016 12 1816 OeNB icon   2012 02 1811 devalv icon