Timeline | Artortenet

Zoom: egér görgetés. Időtengely előre-hátra: egér rákattintás és mozgatás

Legfrissebb...

A "3,60-as kenyér" korszaka

A stabil forint időszakának vezetői A stabil forint időszakának vezetői

A 3 forint 60 fillérbe kerülő fehér kenyér egy fogalom, egy korszak jelölése, amikor az árak negyedszázadig nem változtak. A kommunista-szocialista időszak tervgazdaságra és hatósági árakra épülő gazdaságpolitikájának ikonikus terméke, ami egyben a legfontosabb élelmiszer is volt a lakosság számára.

A stabil árak korszakának leírására viszont nem pontos a 3,60-as kenyér (lásd erről szóló cikkünket itt), mert ez utóbbi mindössze 1960-tól 1979-ig volt érvényben.  Stabil árakra tágabb értelemben 1951-től 1979-ig hivatkozhatunk, szűkebb értelemben pedig 1953-tól 1973-ig. A korszak legfontosabb mérföldkövei a következők voltak:

1951. december 2.                                           

A kommunista diktatúra dotált és mesterségesen alacsony tartott hatósági árai jelentős költségvetési hiányt eredményeztek, ezért a kormány (a Kommunista Párt) drasztikus áremelkedést hirdetett meg, főleg közszükségleti termékekre vonatkozóan. A december 2-i hatállyal életbe lépett ún. 1952-es árak 2-3-szorosára növelték az élelmiszerek árszínvonalát, pl. a sertészsír kilója 17 Ft-ról 35-re, a tejföl literje 5,10-ről 17-re, a trappista sajt kilója pedig 14,20-ról 46,20-ra emelkedett. Az iparcikkek egy része is drágult, pl. a Túra kerékpár ára 565 forintról 855 Ft-ra szökött fel.

1953. szeptember 6.

Az 1952-ben és 53-ban meglódult árak sok esetben túllőttek a célon, ezért 1953. szeptember 6-án számos terméknek, főleg a gyakran vásárolt élelmiszereknek csökkentették a hatósági árát. Pl. a kenyér 3,40-ről 3 Ft-ra, a liszt 5,28-ról 4,60-ra, a cukor 11,40-ről 10,60-ra, a már említett Túra bicikli pedig 800 forintra mérséklődött. Az intézkedés kapcsolódott ahhoz a politikai irányváltáshoz is, amikor Sztálin halála után Rákosi kénytelen volt átengedni a kormányfői pozíciót Nagy Imrének 1953 júniusában. Az új miniszterelnök általános hangulatjavító intézkedésnek tekintette az árak mérséklését. Ettől kezdve a legtöbbet vásárolt, legnépszerűbb termékek ára gyakorlatilag nem változott az 1970-es évek közepéig.

1953-1973

A stabil árak két évtizede nem azt jelentette, hogy minden ár változatlanul fennállt. 1956-ig az Országos Tervhivatal, 1957-től az Országos Árhivatal, majd 67-től az Országos Anyag- és Árhivatal állapította meg és szabályozta az árakat. Az árszabályozás szinte minden területre kiterjedt, és hol emeltek, hol csökkentettek árakat egyes fogyasztási területeken, természetesen politikai szándékokat is figyelembe véve. A burkolt áremeléseket is gyakori módszerként alkalmazták, amikor szándékosan rontották a minőséget. 1958-ban például gyengébb minőségű lett a zsír, az étolaj, a konzervdzsem, 1960-ban a kávé, 1961-ben a tej, változatlan ár mellett. A 3,60-as kenyér megjelenése is valahol ennek tekinthető: egy új kategória, a „finom fehér kenyér” behozatalával gyakorlatilag 20%-kal emelték az addigi legjobb minőségű fehér kenyér 3 forintos árát. A legfontosabb közszükségleti cikkek 1956-ban érvényes árait itt találja.

1968-tól négyféle árformában egységesítették az árazást: a termékek 20%-a rögzített (kötött) ár volt, 30%-a maximált, 27%-a meghatározott korlátok között mozgó, és a maradék 23% a szabad árazáshoz tartozott. Két évtized alatt mindösszesen 12%-ot növekedtek az árak a hivatalos (alapvetően elfogadható) KSH statisztikák szerint. [Forrás: Botos J.: A korona, pengő és forint inflációja (1900-2006), Szaktudás Kiadó Ház, 2006]

1973. január 8.

Évtizedek után először emelkedett a leggyakrabban vásárolt termékek közül néhánynak az ára. A tej- és tejtermékek árai átlagosan 28%-kal emelkedtek, pl. a literes tej (akkor még zacskós) ára 3,60-ról 5 forintra nőtt, ami 39%-os áremelkedést, és általános felhördülést okozott. Az ementáli sajt kilónkénti ára 47-ről 54-re nőtt, a nem füstszűrős Symphonia cigaretta 4,50-ről 5,60-ra drágult.

1979. július 23.

Ekkor dőlt romba a stabil árak rendszere Magyarországon. A nyári „uborkaszezonra” időzített áremelés szinte minden területet érintett, és az addig „érinthetetlennek” tekintett fehér kenyér ára is 3,60-ról 5,40-re, azaz 50%-kal emelkedett. A tőkehús 20%-kal, a cukor 23%-kal került többe egy nap leforgása alatt, a karaj pl. 80 Ft-ba, a cukor 17,50-be került kilónként. A központilag árazott személyautók is átlag 20%-kal drágultak.

1979 után az árak megállíthatatlanul, rendszeresen minden év elején emelkedtek. Az európai kereskedelembe egyre inkább bekapcsolódó ország képtelen volt függetlenítenie a gazdasági mechanizmusát a piacgazdasági feltételektől, és az egyre gyorsabb eladósodást és a fogyasztás élénkülését csak egyre magasabb árakkal lehetett valamelyest korlátozni. 

Kapcsolódó elemek

Tovább a kategóriában: 3,60 a kenyér »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Pénztörténeti cikksorozat a HVG-ben

2017 08 Korona bevezetese icon   2017 08 Kiegyezes megallapodas icon   2016 08 Forint bevezetes icon   2016 07 PengoInflacio icon   2017 01 Pengo cimlap icon   2016 12 1816 OeNB icon   2012 02 1811 devalv icon