Timeline | Artortenet

Zoom: egér görgetés. Időtengely előre-hátra: egér rákattintás és mozgatás

Legfrissebb...

Nem mind arany, ami aranykorona

125 éve, 1892. október 22-én jelent meg a pesti utcákon az aranykorona-rendszer első érméje, ami természetesen egy aranypénz volt, a 20 koronás. Ennek magyar változatát öt nappal előtte mutatta be Wekerle Sándor akkori pénzügyminiszter Ferenc Józsefnek, majd az uralkodói rábólintás után – csupán ebből az első veretből – közel 1,8 millió példány került ki Körmöcbányáról, az évszázadok óta legfontosabb pénzverdénkből.

Bővebben...

Aranykorona jelentések

Az “aranykorona” szónak öt jelentése is van a történelmi írásokban, ezért fontos az egyes értelmezések pontos megkülönböztetése:

1. Aranykorona pénzrendszer (pénznem, fizetőeszköz), röviden: „korona”, ami az 1892-es bevezetésétől kezdve vált használatossá az Osztrák-Magyar Monarchiában, majd 1900-tól kizárólagos pénzegységünk lett.

Bővebben...

1892-1914 Aranystandard paritások

A 19. század utolsó harmadában az országok többsége aranyalapú pénzrendszerre, ún. aranystandardra tért rá, amit még Anglia kísérletezett ki 1821-től kezdődően.  Ennek lényege, hogy az ország által kibocsátott valuta (hazánk esetében a korona) értékét a benne lévő, törvény által meghatározott tiszta aranymennyiség szabja meg. Egy 20 koronás pl. 6,09756 grammnyi tiszta aranyat tartalmaz, 1 koronára tehát ennek huszadrésze jut, ami a koronarendszer alapját adja más valutákhoz, a fonthoz vagy a német márkához képest. Ez a koronaérték elviekben kiterjed a váltópénzekre és a bankjegyekre is, hiszen az állam szavatolja ezek aranyra cserélését.

Az aranystandard óriási előnye, hogy az országok valutáinak egymás közötti váltóárfolyama könnyen számítható az aranytartalmak arányából. Ezt az arányt hívják aranyparitásnak. Ennek köszönhetően a valuták váltóárfolyamai, egészen az első világháború 1914-es kitöréséig szinte állandóak voltak. A napi aktuális árfolyamok persze függtek az aktuálpolitikai és gazdasági eseményektől, de ezek mértéke elég minimális volt. A paritástól legfeljebb 1-1.5% mértékig lengtek ki az árfolyamok, mindaddig, amíg az adott ország képes volt a kibocsátott papírpénzei fedezetéül megfelelő mennyiségű aranyat és ezüstöt tartalékolni. Ez az árstabilitás ugyanakkor korlátozta is a kormányok mozgásterét a monetáris politikájukban.

Pénztörténeti cikksorozat a HVG-ben

2017 08 Korona bevezetese icon   2017 08 Kiegyezes megallapodas icon   2016 08 Forint bevezetes icon   2016 07 PengoInflacio icon   2017 01 Pengo cimlap icon   2016 12 1816 OeNB icon   2012 02 1811 devalv icon