1956 Milyen pénzeink voltak 61 éve?

1956-ban a Forradalom előtt még az 1949-ben bevezetett ún. Rákosi-címer (hivatalosan: népköztársasági címer) volt a hivatalos címerünk, így az szerepelt szinte minden pénzünkön. Ezek szinte teljesen megegyeznek a Kádár korszak soron következő bankjegyeivel és pénzérméivel, amit az idősebb generáció jól ismer, mindössze a címert váltották le 1957 tavaszán az új népköztásasági, ún. Kádár-címerre.

Bővebben...

A forint bevezetésének előkészítése (1946. márciustól augusztusig)

A forint születésével kapcsolatban a legizgalmasabb kérdés mindig is az volt, hogy hogyan sikerült a tomboló hiperinflációt az egyik napról a másikra megállítani. A válasz tömören az, hogy az új pénz bevezetése nem csupán valutaváltásnak tekinthető, hanem egyúttal a teljes gazdaságot állították új pályára 1946-ban, ráadásul önerőből, és az elsők között a háború által sújtott országok közül.

Bővebben...

1946-os új árviszonyok kialakítása

Mai szóval élve unortodox módon alakították ki a gazdaság új értékviszonyait 1946 nyarán a forint bevezetésével, teljesen elszakadva a világpiaci és a háború előtti árarányoktól. Tabula rasa, azaz induljunk tiszta lappal: a gazdasági vezetők oly módon határozták meg az új árakat és béreket, hogy azok optimálisan támogassák a kereslet-kínálat háború utáni egyensúlyának létrejöttét. Úgy kalkuláltak, hogy a búzának, mint a mezőgazdaság referenciatermékének ára legyen az 1938-as ár 2,1-szerese. A tervek szerint a vasúti fuvardíjak a háború előtti érték 4,1-szeresére, az ipari árak az 5,1-szeresére nőttek, de a lakbér csak 20%-kal haladta meg az utolsó békeévét.

Bővebben...