1925. évi XXXV. pengő törvény

1925. évi XXXV. törvénycikk

a pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről1

I. FEJEZET

Érmék értékének, veretésének és az érmeforgalomnak szabályozása

1. § A koronaérték helyébe új érték lép. Az új érték arany érték. Számolási egysége: a pengő.

A pengő száz fillérre oszlik.

Bővebben...

90 éve váltotta fel a pengő a koronát

Kilencven évvel ezelőtt vezették be a pengőt hazánkban a háború utáni inflációban megtépázott korona helyébe.

A pengő hivatalos bevezetése 1926. december 27.
Pengő váltópénze: fillér 1 pengő (P) = 100 fillér
1 pengő értéke papírkoronában 12500
1 pengő értéke aranykoronában 0,86316
1 kilogramm arany ára pengőben 3800 P
1 angol font értéke pengőben (1926. dec. 31) 27,6925 P
1 USA dollár értéke pengőben (1926. dec. 31) 5,696 P
Pengő pénzrendszer elsőként bevezetett érméi 1 pengő, 50, 20, 10, 2 és 1 fillérek
Pengő pénzrendszer elsőként bevezetett bankjegyei 100, 50, 20, 10, 5 pengősök
Törvény a pengő bevezetéséről 1925. évi XXXV. törvénycikk (1925. nov. 6.)
Bővebben...

Hiperinfláció 2. rész: 1945 őszén vágtatni kezd az infláció

Az infláció leggyakrabban abból ered, hogy a jegybank (állami ill. uralkodói megrendelésre, az állami kiadások fedezésére) nagyobb értékben bocsát ki bankjegyeket, mint ahogy a gazdaság növekedése azt indokolná. Praktikusan az állam alkalmazottjai és beszállítói egyre több pénzt kapnak kézhez, ami szétoszlik a gazdaságban és növeli a keresletet a kínálathoz képest. A háború utáni Magyarországon hasonló helyzet játszódott le, de a számos ok egymást erősítve kényszerítette a kormányt, hogy a bankóprés eszközéhez nyúljon.

Bővebben...

1939-1944 áremelkedések a háború alatt

Ahogy közismert, Magyarország területén a II. világháború első éveiben nem folytak harci cselekmények. A lakosság nagy része egészen a német bevonulásig (1944. március 19.) csak hírekből, közvetve ismerte a háborút: a frontokon relatív kevesen harcoltak, és még kevesebben voltak, akik haza is tértek elmesélni a borzalmakat. A boltokban, éttermekben szinte normális élet folyt a megszállásig, az árukínálat is elviselhetően alakult. A hatóságok a minimális ellátás biztosítására már 1940 áprilisában jegyrendszert vezettek be, a cukorral kezdve, Budapesten kiterjesztve a zsírra és szalonnára. A kenyér országos szinten 1942 januárjától került a jegyrendszer körébe, majd adagolás alá került egy csomó élelmiszer (a hús pl. 1943 januárjától) és ipari fogyasztási cikk.

Bővebben...

Hiperinfláció 1. rész: Árak emelkedése a háború után

Több történész úgy véli, hogy a Vörös Hadsereg háborús pénzei (a nép nyelvén: vöröspengők) indították be a komolyabb inflációt. A szovjetek már 1944 októberétől, amikor Szegedre bevonultak, elkezdték nyomni a házinyomdáikban a papírpengőket: 1000 pengőstől kezdve az 1 pengősökig, amit rákényszerítettek a fokozatosan elfoglalt területek lakosságára.

Bővebben...