Hiperinfláció 6. rész: Hétköznapi élet az infláció alatt

A Teleki-tér, mint a csereüzletek országos központja fogalommá vált. Teljesen valós képet mutatott az Eldorádó c. film az ott uralkodó életről és farkastörvényekről. Ha vidékről valaki Pestre ment, akkor ott kötött ki. A pengő használata 1945-ben még jellemző volt, de az infláció fokozódásával egyre inkább beszűkült, és virágzott a cserekereskedelem. Fénykép: Teleki tér a VIII. […]

Hiperinfláció 5. rész: 1946 július – hiperinfláció a négyzeten: világcsúcsot döntünk

Ugyan a hiperinfláció világcsúcsának kétes „dicsőségét” mi tartjuk, kevesen tudják, hogy ez mesterséges kozmetikázás eredménye: 1946 júliusában a pénzügyminisztérium asztalán határozták meg hasraütéssel a pengő eszeveszett inflációját akkor, amikor az adópengő már kiszorította a simapengőt. Tehát egy gyakorlatban már sehol nem használt, teljesen elértéktelenedett papírdarab elvi árfolyamát állítgatták. Dönthettek volna úgy is, hogy július 9-én […]

Hiperinfláció 4. rész: 1946. május végén jelent meg az adópengő mint papírpénz

1946. május 23-án jelent meg az a kormányközlemény, ami augusztus 1-jére pontosította az új stabil pénz, a forint bevezetésének dátumát. Akik azt hitték, hogy az időpont bejelentésével megnyugszik a helyzet és az infláció csökkenni fog, alaposan tévedtek, a kormány csúfosan elszámította magát. Az ezt követő tomboló inflációhoz képest a korábbi csak lassú vánszorgás volt: amíg 1946 május […]

Hiperinfláció 3. rész: 1946 január – Az adópengő bevezetése

A kormány már 1946 január elsejével bevezette az adópengőt elszámolási pénzegységként, hogy könnyebben tudja egy szilárd, értéktartó “logikai” pénzegységhez képest nyilvántartani a pénzforgalmat. Elméletileg az adópengő nem inflálódhatott, hiszen az csak a pengő aktuális vásárlóerejének árindexszáma volt. A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy a Magyar Gazdaságkutató Intézet munkatársai minden nap délelőtt körbejárták a pesti […]

Hiperinfláció 2. rész: 1945 őszén vágtatni kezd az infláció

Az infláció leggyakrabban abból ered, hogy a jegybank (állami ill. uralkodói megrendelésre, az állami kiadások fedezésére) nagyobb értékben bocsát ki bankjegyeket, mint ahogy a gazdaság növekedése azt indokolná. Praktikusan az állam alkalmazottjai és beszállítói egyre több pénzt kapnak kézhez, ami szétoszlik a gazdaságban és növeli az áruk iránti keresletet a kínálathoz képest. A háború utáni […]