Ki volt Conlegner Károly?

A szabadságharc nagyjai között ritkán szokták emlegetni Conlegner Károlyt, pedig közel állt a tűzhöz, kivette a részét a mindennapi nehézségekben több mint egy évig. Élvezte Kossuth és Duschek Ferenc személyes bizalmát, és az egyik legértékesebb pozíciót, a pénzjegynyomtatást bízták rá.

1812-ben született Érsekújvárott (ma: Nové Zámky, kisváros Szlovákiaban Komáromtól északra) kereskedő családban. Bécsben elvégezte a polytechnikumot kereskedelmi szakon, majd egy ottani nagykereskedőnél kezdte pályafutását levelezőként. Később apai hívásra visszatért szülőhelyére és átvette a családi üzlet vezetését. 1846-ban nyitották meg Pesten a mai Műegyetem jogelődjének számító József Ipartanodát (Habsburg József nádor tiszteletére elnevezve). Conlegner sikerrel pályázott a Számtan és Könyvviteli Tanszékre, ahol 1846. nov. 1-jén meg is kezdte az új állását. 1848 májusában, miután az előadásokat felfüggesztették, felkérést kapott a Pesti Magyar Kereskedelemi Banktól, hogy vállalja el az új magyar bankjegyek (1 és 2 forintosok) gyártásának felügyeletét főbiztosi minőségben. Egészen októberig végezte ezt a munkáját, de rögtön utána állami felkérést kapott, hogy felügyelje az államjegyek kiadását is. A kormány Debrecenbe költözésével követte a nyomdát, és a „pénzjegy-gyár” igazgatójának nevezték ki 1849 februárjában. Májusban még vissza tudta részben költöztetni Pestre a gyárat, de júliustól már csaknem ellehetetlenítették a harcok a tevékenységét. Először Szegedre, majd Aradra, végül Lúgosra kellett menekíteni a nyomdát, de Conlegner végig kitartott.

Forrás: Vasárnapi Újság, 1872 (Arcanum Digitális Tudománytár)

A Kossuth-bankókhoz kötődő tevékenysége legendássá vált. Híres volt mesés nyelvismeretéről, így neki tulajdonítják a bankók hátoldalán olvasható tiltó szöveg (a hamisítást bebörtönzéssel büntetik) ötnyelvű megfogalmazását magyarul, német, szlovákul, horvátul (illírül) és románul. (Az más kérdés, hogy pont ezen hátoldal szövegei számos változatban kerültek nyomtatásra, helyesírási és ékezethibákkal, pontozási eltérésekkel.)

„Amikor a kormánynak Debrecenbe kellett menekülnie, a pénzjegynyomda gépeit szétszerelték és a szerszámkészlettel együtt becsomagolva menekítették a ritka hideg zimankós téli időben. Az addig elkészült pénzjegyek védelme Conlegner főbiztos feladata volt.” (Pedroni 2008) A legenda szerint az 5, 10 és 100 forintosok sorszámait Conlegner írta kézzel, ami példátlan a magyar papírpénz történetében. Még a vándorlások közben is írta a számokat. A bankjegyek egyedi számjegyeinek alapján a pénzleltár készítésével is őt bízta meg Kossuth Lajos.

A szabadságharc bukása után oktatói állásából felfüggesztették és neve az üldözöttek listájára került. Duschek támogatta a bujkálása során, majd Nádasdy Lipót gróf birtokán talált menedéket. Amint az 1850-es évek végén Sztoczek József (későbbi igazgató és rektor) az újjáalakult Királyi József Műegyetemen pozíciót kapott, azonnal meghívta Conlegnert, aki először németet, földrajzot és történelmet tanított, majd könyvvitelt és állami számvitelt is. Conlegner lett a kiegyezés után újjászervezett Műegyetem második rektora az 1872/73-as tanévben, követve Sztoczeket.

Oktatási tevékenységén túl maradandót alkotott az üzleti életben is. Báró Eötvös Józseffel együtt alapította meg az Első Magyar Iparbankot 1864-ben, amelynek alelnöke, majd 1871-ig elnöke volt. 80 évesen, 1892-ben halt meg. Síremlékére, ami Néveren (Neverice) található, a királyi tanácsos címet vésték.

Conlegnerre emlékezve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara 2014-ben emlékérmet bocsátott ki tombak (réz-cink ötvözet) és aranyozott tombak kivitelben, amit Somorjai László éremművész tervezett.

Források:

Címkék :

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Close Menu