Magyar Nemzeti Bank létesítése 1924

1924. évi V. törvénycikk a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról

  1. § Ha a Magyar Nemzeti Bank a jelen törvény életbelépésétől számított egy hónapon belül a jelen törvény szerint és az ennek kiegészítő részét alkotó alapszabályok változatlan elfogadásával megalakul és egy további hónapon belül üzleti működését megkezdi, az állam bankjegyek kibocsátásának kizárólagos jogát a Bank e működésének megkezdésétől 1943. évi december hó 31. napjáig bezárólag terjedő időre a Bankra ruházza. Ebben az esetben a jelen törvényhez mellékelt alapszabályok rendelkezései törvény erejével bírnak és az állam vállalja mindazokat a kötelezettségeket, amelyek az említett alapszabályok szerint őt terhelik.

A Bank üzleti működése megkezdésének napját a pénzügyminiszter hirdetménnyel közzéteszi.

  1. § A Bank üzleti működésének megkezdésével egyidejűleg az 1921. évi XIV. törvénycikk alapján létesített m. kir. állami jegyintézet működése megszűnik.

A pénzügyminiszter a m. királyi állami jegyintézet felszámolásának végrehajtása iránt a Bankkal megállapodásokat létesíthet.

  1. § A hatályban levő törvények és rendeletek ama rendelkezései, amelyek az Osztrák-magyar banknak, vagy a m. kir. állami jegyintézetnek, vagy a devizaközpontnak valamely jogosítványt vagy különös hatáskört adnak, megfelelően akkép alkalmazandók, mintha a Magyar Nemzeti Bankról lenne szó, föltéve, hogy a jelen törvény, illetőleg az ennek kiegészítő részét alkotó alapszabályok máskép nem rendelkeznek.
  2. § A jelen törvény kiegészítő részét alkotó alapszabályok 52. Cikkének azzal a rendelkezésével kapcsolatban, amely szerint a Bank a m. kir. állami jegyintézet egész államjegyforgalmát és girószámlatartozásait átveszi, az államnak a Bank irányában való adósságát fogják alkotni a következő összegek:
  3. a) az állam által az erre vonatkozó külön törvényes felhatalmazások alapján a m. kir. állami jegyintézetnél államjegyekben fölvett előlegek és ezeknek még ki nem egyenlített kamatai,
  4. b) az Osztrák-magyar banknak az állam és a m. kir. állami jegyintézet által beváltott jegyei,
  5. c) az Osztrák-magyar bank felszámolási tömegéből visszaváltott állami pénztárjegyek,
  6. d) a m. kir. postatakarékpénztár által kibocsátott és a m. kir. állami jegyintézet által beváltott jegyek,
  7. e) az a hiány, amely egyrészről a m. kir. állami jegyintézetnek a Bank által átvett egész államjegyforgalma és girótartozásai, másrészről a m. kir. állami jegyintézetnek az új jegybank által átvett aktívumai között netalán mutatkozni fog.

A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az erről az állami adósságról szóló adóslevelet az államkincstár nevében kiállítsa és ennek az adósságnak kamatoztatására és törlesztésére nézve a bankkal megegyezzék.

A jelen szakasz végrehajtásáról a nemzetgyűlésnek jelentés teendő.

  1. § A pénzügyminiszter az Osztrák-magyar bank felszámolási tömegéből az állam által megvett és ezidőszerint a m. kir. állami jegyintézet használatában levő épületeket és üzleti felszereléseket, a m. kir. állami jegyintézet által beszerzett ingóságokkal együtt a Banknak legfeljebb a beszerzési áron eladhatja vagy bérbeadhatja.
  2. § A külföldi fizetési forgalom szabályozására alakult központi szervezet (Devizaközpont) a Bank üzleti működésének megkezdésével megszűnik. Tennivalóit a fennálló szabályok keretében és a rendeleti úton teendő további intézkedésig a Bank látja el.

A pénzügyminiszter az Osztrák-magyar bank felszámolásából az államnak jutó részt, amennyiben nem esik az 5. § alá, továbbá a Devizaközpontnak külföldi fizetési eszközeit, amennyiben a Devizaközpont tartozásainak fedezésére nem vétetnének igénybe, végül az államnak a jelen törvény életbelépése időpontjában meglevő külföldi fizetési eszközeit a Banknál betétkép helyezi el; erről a betétről az állam a 4. § szerint keletkező adóssága teljes visszafizetése előtt csak a Bankkal egyetértőleg fog rendelkezhetni.

A pénzügyminiszter az állam számlájára történő összes arany- és devizaműveletek végrehajtásával közösen megállapítandó feltételek mellett a Bankot bízhatja meg.

  1. § A Bank saját jegyeinek kibocsátásáig jogosítva van az 1921. évi XIV. törvénycikk alapján kibocsátott államjegyekével azonos kiállítású államjegyeket kibocsátani. A Bank üzleti működésének megkezdésekor már forgalomban levő államjegyek úgy tekintendők, mintha azokat a Bank bocsátotta volna ki. A jelen törvény kiegészítő részét alkotó alapszabályokban a bankjegyekre, valamint az egyéb törvényekben és rendeletekben az államjegyekre vonatkozó rendelkezések a jelen § szerint kibocsátott, illetőleg forgalomban levő államjegyekre is kiterjednek, az egyéb törvényekben és rendeletekben foglalt rendelkezések azonban csak annyiban, amennyiben a jelen törvény kiegészítő részét képező alapszabályokkal ellentétben nincsenek.
  2. § A pénzügyminiszter a m. kir. állami jegyintézet üzleteinek és teendőinek a Bankra való átruházása iránt, amennyiben a jelen törvényben erre nézve rendelkezés nincs, rendeleti úton intézkedik.
  3. § A biztosító vállalatok mind a magyar koronaértékben, mind az idegen pénznemekben kötött biztosítások díjtartalékait a fennálló jogszabályokban meghatározott módokon kívül a Bank részvényeiben is elhelyezhetik.
  4. § A pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló 1921. évi XIV. tc. a m. kir. állami jegyintézet működésének megszűntével hatályát veszti, érintetlenül maradván a m. kir. állami jegyintézet ügyeinek lebonyolításáig az azt illető külön jogok (1921:XIV. tc. 21-27. §).

Ugyanekkor az 1921. évi XIV. tc. 6. §-a alapján az államjegyek összforgalmát ellenőrző bizottság működése is megszűnik.

  1. § A Bank által kibocsátott bankjegynek, részvénynek vagy kötvénynek, úgyszintén az azokhoz tartozó szelvénynek vagy szelvényutalványnak hamisítása (utánzása vagy megváltoztatása), mint pénzhamisítás, a Bank által kiállított egyéb irat hamisítása pedig mint közokirathamisítás, a büntetőtörvények vonatkozó rendelkezései szerint esik büntetés alá.
  2. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és az általa kibocsátott értékjegyek tízszeres összegéig terjedhető, de legalább négyezer aranykorona pénzbüntetéssel büntetendő, aki jogosulatlanul bankjegyeket, vagy bemutatóra szóló oly utalványokat, vagy nem kamatozó oly kötelezvényeket bocsát ki, melyek a forgalomban pénzjegyek gyanánt használhatók.

Az eljárásra, amely csupán a Bank főtanácsának indítványára indítható meg, kizárólag a budapesti kir. büntetőtörvényszék illetékes.

Behajthatatlanság esetében a pénzbüntetést fogházbüntetésre kell átváltoztatni, amelynek tartama egy évet nem haladhat meg.

A pénzbüntetések hovafordítására nézve a büntetőtörvénykönyvnek erre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

  1. § A Bank-társaság alakuló közgyűlését a pénzügyminiszter hívja össze.

A meghívót a „Budapesti Közlöny” című hivatalos lapban kell közzétenni legalább 8 nappal a közgyűlés napja előtt. A pénzügyminiszter állapítja meg az alakuló közgyűlés tárgysorozatát, továbbá a közgyűlésen való szavazati jogra és szavazási módra vonatkozó rendelkezéseket. Mindezeket a meghívóban közzé kell tenni.

Az alakuló közgyűlés határozatképes, ha azon a jelen törvény kiegészítő részét alkotó alapszabályokban megállapított harminc millió aranykorona alaptőkének legalább egyharmada, vagyis legalább 100,000 darab részvény képviselve van.

Az alakuló közgyűlés akár a jelenlevő részvényjegyzők, akár más jelenlevő személyek közül megválasztja az alakuló közgyűlés elnökét, majd ennek javaslatára egy jegyzőkönyvvezetőt, két jegyzőkönyvhitelesítőt és két szavazatszedőt választ.

Az alakuló közgyűlésen a részvényjegyzők névsorának és részvényjegyzési nyilatkozatainak bemutatásával igazolni kell, hogy a teljes részvénytőke (harminc millió aranykorona) tényleg jegyeztetett.

Igazolni kell továbbá a pénzügyminiszter által aláírt nyilatkozat bemutatásával, hogy minden egyes részvényre névértékének 50%-a tényleg be van fizetve és hogy az így befizetett összegek a Bank szabad rendelkezésére állanak. A pénzügyminiszter nyilatkozatának meg kell jelölnie azt a helyet vagy azokat a helyeket, ahol e befizetés történt és azt is, hogy az egyes befizetési helyeken mily összegeket fizettek be.

Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az alakuló közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvhitelesítők írnak alá. E jegyzőkönyv első példányát az eredeti mellékletekkel együtt a Bank iratai között kell megőrizni, másodpéldányát pedig a pénzügyminiszterhez kell felterjeszteni.

  1. § A Bank üzleti működése megkezdésének napjától takarékkoronára szóló ügyletek nem köthetők. E nappal a takarékkorona és az államjegyek között való értékviszony megállapítására hivatott bizottság működése megszűnik.

Azok a takarékkoronára szóló pénztartozások, melyek a Bank üzleti működése megkezdésének napján vagy később teljesíttetnek, azon értékviszony alapján teljesítendők, amelyet a Bank üzleti működése megkezdésének napját megelőző utolsó hétköznapon, az akkor érvényben álló jogszabályok szerint megállapítottak.

Ha a m. kir. állami jegyintézetnek takarékkoronára szóló, a Bank részéről átvett tartozása és ily követelése között cselekvő vagy szenvedő egyenleg mutatkozik, akkor az esetleges cselekvő egyenlegnek magyar koronaértékre átszámított összegével az államnak a Bankkal szemben keletkező tartozása csökken, az esetleges szenvedő egyenlegnek ugyanígy átszámított összegével pedig az államnak ez a tartozása növekszik.

  1. § A minisztérium a jelen törvény és az annak kiegészítő részét alkotó alapszabályok hiteles szövegű francia fordítását a Nemzetek Szövetsége Tanácsának mielőbb meg fogja küldeni.
  2. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és azt a pénzügyminiszter hajtja végre.

A MAGYAR NEMZETI BANK ALAPSZABÁLYAI

  1. FEJEZET

Általános határozatok

  1. Cikk. A Magyar Nemzeti Bank részvénytársaság. Feladata az, hogy alapszabályai keretében Magyarország területén a pénzforgalmat szabályozza, a fizetések kiegyenlítését megkönnyítse és a rendelkezésre álló tőkék hasznosításáról gondoskodjék, mindenekelőtt pedig az, hogy a készfizetéseket (a bankjegyeknek érccel való beváltását) – aranynak és értékállandó valutákra szóló követeléseknek (devizáknak) gyüjtése által – előkészítse és a készfizetések törvényszerű megkezdése után azok fenntartását biztosítsa.

A bank köteles minden rendelkezésre álló eszközzel gondoskodni arról, hogy a papírpénz (bankjegyek) érccel való beváltásának törvényes szabályozásáig jegyeinek az az értéke, amely az aranyvalutás vagy értékállandó valutával bíró országokra szóló váltók árfolyamában jut kifejezésre, állandó maradjon.

  1. Cikk. A bank cége: „Magyar Nemzeti Bank”. Idegennyelvű okiratokban a bank ezt a cégszöveget angol, francia, német vagy olasz nyelven is használhatja; az idegennyelvű cégszövegeket a főtanács állapítja meg és teszi közzé. A bank pecsétjében az ország címerét használhatja.

A bank cégének jegyzéséhez három aláírás szükséges, melyek közül az egyiket az elnöknek vagy az egyik alelnöknek, a másikat egy főtanácsosnak, a harmadikat a vezérigazgatónak vagy akadályoztatása esetén az üzletvezetőség egy más tagjának kell teljesítenie.

Az egyes osztályok és egyes telepek ügykörében az előző bekezdés szabályaitól eltérő aláírásnak is van helye. A főtanács határozza meg, hogy mely személyek mily terjedelemben és mily alakban teljesíthetik ezeket az aláírásokat. A főtanács e tárgyú rendelkezései az illető hivatalos helyiségekben kifüggesztendők.

  1. Cikk. A bank székhelye Budapest. A bank jogosult a budapesti főintézeten kívül egy vagy több üzletág folytatására Magyarországon fiókintézeteket létesíteni. A m. kir. állami jegyintézet fiókintézetei, amelyeket a bank átvenni köteles, a szabadalom tartama alatt csak a pénzügyminiszter hozzájárulásával szűntethetők meg.
  2. Cikk. A bank összes hirdetményeit a magyar állam hivatalos lapjában teszi közzé.
  3. FEJEZET

Részvénytőke, részvények és részvényesek

  1. Cikk. A bank részvénytőkéje 30 millió aranykorona, mely 300,000 darab egyenkint 100 aranykorona névértékű részvényre oszlik. A bank megalakulásának előfeltétele, hogy valamennyi részvényét jegyezték és névértékük felét befizették. A részvénytőke másik felét a megalakulást követő két hónapon belül készpénzben kell befizetni.

Amíg a jegyzett összeg nincs teljesen befizetve, a részvényjegyzők nevükre szóló ideiglenes elismervényeket kapnak, amelyek a teljes befizetés után részvényekre cseréltetnek be.

A részvénytőke csak a közgyűlés határozatával és a törvényhozás jóváhagyásával emelhető fel vagy szállítható le.

  1. Cikk. A bank minden kötelezettségeért egész vagyonával felel.

A részvényeseket minden egyes részvény után a bank egész vagyonából egyenlő rész illeti meg. A részvényesek részvénybirtokuk arányában és az alapszabályok határozatai szerint részesülnek a bank nyereségében és veszteségében.

A részvényesek a társaság céljához és annak kötelezettségeihez egyébbel, mint a részvények névértékének a jelen alapszabályok által meghatározott befizetésével járulni nem tartoznak.

  1. Cikk. A részvények bemutatóra szólnak; folyó számozással és a bank cégjegyzésével vannak ellátva. A cégjegyzésnél a névaláírások mechanikai úton sokszorosítva is alkalmazhatók. A részvényesek osztalékszelvényekkel és szelvényutalványokkal vannak ellátva és a mellékelt I. sz. mintának felelnek meg.

Az egész részvények 25 aranykorona névértékű negyed részvényekre is oszthatók. A negyed részvényeket egész részvényekre és az egész részvényeket negyed részvényekre a költségek megtérítése mellett bármikor ki lehet cserélni. A negyed részvények és a hozzájuk tartozó szelvények és szelvényutalványok a mellékelt II. sz. mintának felelnek meg.

A főtanács határozata alapján 5, 25 vagy 100 részvényre szóló címletekben egyesített darabok is adhatók ki. Ily egyesített darabok minden birtokosa kívánhatja, hogy neki az egyesített darabok beszolgáltatása ellenében és a költségek megtérítése mellett ugyanazokkal a számokkal ellátott 5, 25 vagy 100 darab egyes, 100 aranykoronára szóló részvény adassék ki. Az egyesített darabok és a hozzájuk tartozó szelvények és szelvényutalványok a mellékelt III. sz. mintának felelnek meg.

  1. Cikk. A részvénybirtokos kérelmére részvényei leköthetők.

A lekötést a részvényen, amelynek szelvényeit és szelvényutalványát a bank visszatartja, föl kell tüntetni és a banknál föl kell jegyezni. A lekötött részvényre eső osztalékot a lekötési záradéknak megfelelő nyugta ellenében fizetik ki.

Több személy javára való lekötésnek, valamint az osztalékok részösszegekben való kifizetésének nincs helye.

A lekötés feloldására ugyanannak a személynek a beleegyezése szükséges, akinek kérelmére a lekötés történt.

Ha a lekötés feloldását nem a részvényen megnevezett személy kéri, a feloldást kérő közokirattal vagy bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesített magánokirattal köteles igazolni, hogy a részvény tulajdonjogát megszerezte.

  1. Cikk. Fel nem vett osztalékok annak a hónapnak utolsó napját követő három év alatt évülnek el, amely hónapban esedékesek voltak. Különös méltánylást érdemlő esetekben a főtanács kivételt tehet.

 

IX. FEJEZET

A bank üzletei

  1. Cikk. A bank jogosult:
  2. a) váltókat, értékpapírokat és szelvényeket, úgyszintén közraktárak által kiállított zálogjegyeket (warrantokat) leszámítolni és tovább adni (58-63. Cikkek);
  3. b) kézizálogra kölcsönt nyújtani (64-70. Cikkek);
  4. c) a letéti, betéti és giróüzletet folytatni (71-75. Cikkek);
  5. d) utalványokat saját pénztáraira kiállítani (76-78. Cikkek);
  6. e) ügyleteket bizományban ellátni (79. Cikk);
  7. f) vert vagy veretlen aranyat és ezüstöt venni és eladni;
  8. g) külföldi piacokra szóló váltókat és csekkeket, nemkülönben külföldi pénzjegyeket, továbbá a belföldön fizetendő, nem magyar koronára szóló váltókat a bel- és külföldön venni és eladni, valamint külföldi piacokra szóló csekkeket és utalványokat adni, a külföldön pénzbeszedést (incasso) végezni s idegen számlára fizetéseket teljesíteni, ez üzletágak vitelére szükséges követeléseket a külföldön tartani és az ezek gyümölcsöző elhelyezésére szükséges műveleteket foganatosítani.

A) Leszámítolási üzlet

  1. Cikk. A bank jogosult idegen és saját váltókat leszámítolni, amelyek valamely kereskedelmi ügyletből erednek és amelyek a Magyarországon érvényes országos értékről szólnak és legfeljebb három hónap alatt a belföldön fizetendők.

A leszámítolandó váltóknak rendszerint három, mindenesetre azonban két, fizetésképesnek ismert kötelezettnek aláírásával kell ellátva lenniök.

Az előző bekezdésben megállapított egyéb követelmények fennforgása esetén és amennyiben ez a bank likviditásával összeegyeztethető, a bank mezőgazdasági célokra olyan váltókat is leszámítolhat, amelyek legfeljebb hat hónap alatt a belföldön fizetendők, ha a váltókötelezetteknek legalább egyike mezőgazda.

Az első és második bekezdésben említett követelményeknek fennforgása esetén a bank oly váltókat is leszámítolhat, amelyek hitelezett vám- vagy más közadótartozásokból eredőleg az ily közadókövetelések hitelezésére jogosult hatóságok vagy hivatalok részéről nyújtatnak be.

Hasonlókép leszámítolhatók ugyanazon követelmények fennforgása esetén az állam, a törvényhatóságok és községek vállalatainak kereskedelmi váltói, amennyiben ezek a vállalatok a kereskedelmi cégek jegyzékébe be vannak jegyezve vagy egyébként is mint a közigazgatástól elválasztott önálló vállalatok vezettetnek.

Az összeg csekélysége nem lehet ok a váltó visszautasítására.

A bank nem köteles a leszámítolás megtagadásának okát adni.

A bank valamennyi bankintézetnél csakis a főtanács által megállapított egységes kamatláb mellett (24. Cikk) számítolhat le, amely kamatláb közzéteendő és a bank pénztárainál kifüggesztendő.

  1. Cikk. A banknak jogában áll az általa a kölcsönüzletben elfogadható minden értékpapírt (64. Cikk) és azok szelvényeit, amennyiben azok legfeljebb 2 hó alatt lejárnak, leszámítolni.

A benyújtó a banknak a leszámítolt értékpapírok és szelvények ellenértékének kellő időben való megfizetéséért egész vagyonával szavatol.

  1. Cikk. A leszámítolás végett benyújtott váltók vizsgálatánál minden bankpiacon egyenlő és részrehajlatlan eljárás követendő. Ezt a vizsgálatot rendesen bíráló bizottság végzi.

A váltóbírálók a leszámítolás végett benyújtott váltók megítélésénél szigorú részrehajlatlansággal tartoznak eljárni, a bíráló bizottság és a bíráló testület tárgyalásait titokban tartani és hivatalba lépésük alkalmával erre nézve írásban fogadást tenni.

A bíráló bizottság tagjai nem adhatnak véleményt saját váltóik vagy oly cég váltóinak megbírálásánál, mely cégnek bármely minőségben részesei.

  1. Cikk. A benyújtott váltók elfogadása vagy visszautasítása felett a bíráló bizottságok szavazattöbbséggel határoznak. Az elnök csak a szavazatok egyenlősége esetén szavaz és szavazata dönt.

A bíráló bizottság elnöke Budapesten az üzletvezetőség egy tagja; ennek akadályoztatása esetében, valamint általában a fiókintézetek bíráló bizottságaiban a tanácskozásokon résztvevő tisztviselő elnököl.

A főtanács a bíráló bizottságban képviseltetheti magát; az erre vonatkozó határozatok a főtanács által kiadandó ügyrendben állapítandók meg.

Az elnöklőnek jogában áll a bíráló bizottság által elfogadásra alkalmasnak talált váltók leszámítolását megtagadni. Ha ez oly bíráló bizottságban történik, melyben nem az üzletvezetőség egy tagja, hanem tisztviselő elnököl, tartozik az elnöklő tisztviselő, a bírálók többségének kívánatára, az esetet eldöntés végett az üzletvezetőség elé terjeszteni (38. Cikk).

  1. Cikk. Bírálókká a főtanács (24. Cikk) kereskedőket és a helyi kereskedelmi, nagy- és kisipari vagy mezőgazdasági viszonyokat ismerő más egyéneket nevez ki. A bírálók kinevezése előtt a főtanács az illető kereskedelmi és iparkamarákat és az Országos mezőgazdasági kamarát meg fogja hallgatni, a főtanács azonban ezeknek a testületeknek javaslataihoz nincs kötve.

A bírálók három évre neveztetnek ki, aminek lefolyása után ugyanazon minőségben további három évre közvetlenül ismét meghívhatók. A bírálók hivatalukat díjtalanul látják el.

A főtanács tagjainak és a bírálóknak fiai, társai és cégvezetői bírálókká nem nevezhetők ki.

  1. Cikk. A bank jogosult közraktárak által kiállított oly zálogjegyeket (warrantokat) leszámítolni, amelyek a Magyarországon érvényes országos értékre szólnak, két fizetésképesnek ismert kötelezett aláírásával el vannak látva és legfeljebb három hónapon belül a belföldön fizetendők.

Az üzletvezetőség állapítja meg, hogy mely közraktárak által kiállított és mily árúnemekre vonatkozó zálogjegyek, az árúk becsértékének, illetőleg piaci árának mily hányadáig és minő egyéb feltételek alatt számítolhatók le. Az előzőkben a váltók bírálatára vonatkozó határozatok a leszámítolásra kínált zálogjegyekre értelemszerűleg alkalmazandók.

B) Kölcsönüzlet

  1. Cikk. A bank jogosult kézizálogra, három hónapot meg nem haladó időre, kölcsönöket nyújtani.

Ha a nyújtott összes kézizálog-kölcsönök összege a bank tárcájában levő váltók összegét meghaladja, a kölcsönkamatláb a leszámítolási kamatláb másfélszeresére emelendő.

Zálogul elfogadhatók:

  1. vert vagy veretlen arany és ezüst;
  2. a budapesti tőzsdén hivatalosan jegyzett értékpapírok, mindennemű részvény kivételével;
  3. a belföldön fizetendő, belföldi vagy külföldi értékre szóló váltók, melyeknek lejárati ideje legfeljebb hat hónap és amelyek egyébként az 58. Cikk határozatainak megfelelnek;
  4. devizák és valuták.

A főtanács állapítja meg a nemesfémekre és a váltókra nyújtandó kölcsönök feltételeit és azt, hogy mely értékpapírok és az árfolyamérték milyen hányadával, esetleg hogy az értékpapírok mily főösszeg erejéig fogadhatók el kézizálogul a bank pénztárainál.

Oly határozat meghozatalához, amely értékpapírok zálogul való elfogadására irányul, legalább nyolc főtanácsos és az elnök hozzájárulása szükséges.

Hitelintézeteknek az általuk kibocsátott értékpapírokra kölcsönök nem engedélyezhetők.

  1. Cikk. A bank jogosult kölcsönkérvényeket az okok ismertetése nélkül megtagadni.
  2. Cikk. Az adósnak szabadságában áll a kölcsönt annak lejárata előtt is visszafizetni, de ez által nem nyer jogot arra, hogy a bank részére esetleg előre lefizetett kamatok visszatérítését követelhesse.
  3. Cikk. Ha a zálog tőzsdeszerű értéke csökken, az adós köteles megfelelő pótzálogot adni, vagy a kölcsönnek megfelelő részét visszafizetni. Az utóbbi esetben a netalán előre fizetett kamatok megfelelő visszatérítésének van helye. Ha az adós azonban sem a megkívántató pótzálogot nem adja, sem a kölcsön visszafizetését nem teljesíti, jogában áll a banknak a zálogot még a kölcsön lejárta előtt a budapesti tőzsdén egészben vagy részben eladni és csakis a tőke-, kamat-, netaláni illeték- és költségkövetelésének, valamint az összes követelés után számítandó, a főtanács által megállapítandó eladási jutaléknak teljes kielégítése után fennmaradó többletet az adós számára és rendelkezésére kamatozás nélkül letétképpen (71. Cikk) megőrizni, vagy azt a tulajdonos költségén és veszélyére bírói kézhez letenni. Ha a zálog eladásából nyert összeg a bank követelésének fedezésére elégtelen, a bank számára még fennmarad az adós elleni kereseti jog.
  4. Cikk. Ha a kölcsön lejártakor vissza nem fizettetik, a banknak joga van, saját kielégítése végett, a zálogot, az adós megkérdezése és bírói közbenjárás nélkül, egészen vagy részben eladni és egész követelésének teljes kielégítése után a fennmaradó többlettel a 67. Cikk határozatai szerint eljárni. A bank azonban az eladásra nincs kötelezve és ha azt a kölcsön lejárata után nem foganatosítja, követelése tőkében, kamatokban és netaláni illetékekben és költségekben ki van véve az elévülés alól.
  5. Cikk. Ha a lejárat napján vissza nem váltott értékpapírok el nem adhatók, e körülmény nem ad igényt a kölcsön meghosszabbítására és az adósnak kötelezettségét a bank irányában fennálló tartozásának teljes lefizetésére nézve nem szűnteti meg.

A bank arra is jogosult, hogy kölcsönkövetelését anélkül, hogy a fennálló kézizálogkölcsönnek az elzálogosított értékpapírokból való fedezése iránt intézkednék, az adóssal szemben, aki a banknak a kölcsönért egész vagyonával személyesen szavatol, közvetlenül érvényesítse.

  1. Cikk. A bank a valamely fő- vagy fiókintézete által kiállított zálogjegy birálóját jogosítottnak tekinti arra, hogy a záloggal minden általában megengedhető változtatást tehessen és azt visszaválthassa. A bank a megkívántató aláírások valódiságát nem vizsgálja és azok valódiságáért nem szavatol.

C) Letéti, betéti és giróüzlet

  1. Cikk. A bank jogosult a főtanács által megállapítandó szabályok szerint vert és veretlen nemes fémeket, készpénzt, értékpapírokat és okmányokat megőrzés, továbbá értékpapírokat kezelés végett átvenni.

Az érdekelt felek kérelmére és az illetékes bíróság jóváhagyásával oly értékpapírok, melyek az általános törvényes határozmányok szerint hatóságoknál vagy bírósági letéthivataloknál lennének leteendők, megőrzés vagy kezelés végett a bíróság által meghatározandó óvintézkedések mellett és az ezen üzletágakra nézve a bank által megállapított feltételek mellett, a banknál is elhelyezhetők.

Amennyiben a letevő a hozzá írásban intézett felhívásnak, hogy letétjét vegye vissza, 14 napon belül nem felel meg, a bank az őt terhelő szavatosságtól szabadulhat, ha a letétet a tulajdonos költségére és veszélyére bírói kézhez leteszi.

A főtanács a letéti üzlet folytatásával megbízott osztályoknak pénzellátmányokat bocsáthat rendelkezésökre avégből, hogy a letevőknek megadhassák az általuk igényelt előlegeket, amelyeknek azonban a letét értéke által bőven fedezve kell lenni; ezeknek az ellátmányoknak az összege a részvénytőke egyötvened részét nem haladhatja meg. További ellátmányokat a főtanács a tartalékalapból engedélyezhet.

A letéti üzletet általános banküzletszerű elvek szerint kell folytatni.

Az említett előlegekre, amelyek a jegyforgalom bankszerű fedezetéül nem szolgálhatnak, a kölcsönügyletre érvényes fönnebbi határozatok nem alkalmazhatók.

  1. Cikk. Harmadik személy számára letett tárgy felett a letevő a bemondott tulajdonos által kiállított felhatalmazási okmány felmutatása nélkül nem rendelkezhetik, valamint harmadik által letett tárgy tulajdonosa, ha személyesen követeli a letett tárgyat, személyazonosságát a bank által megfelelőnek ítélt módon igazolni tartozik.
  2. Cikk. A banknak jogában áll a belföldi vagy külföldi értékre szóló pénzeket kamatoztatás mellett vagy kamat nélkül, bizonyos vagy bizonytalan időre pénztárjegyek vagy letétijegyek ellenében, úgyszintén folyószámlára átvenni. Ugyancsak jogosult a bank a belföldi értékre szóló pénzt kamatozás mellett vagy anélkül határozott lejáratra elismervény mellett átvenni.
  3. Cikk. A giróüzletben átvesz a bank pénzeket, rövid lejáratú váltókat és értékpapírokat folyószámlára kamat nélkül.

A bank a girószámlának kért megnyitását megtagadhatja, vagy a megnyitott számlát a számlatulajdonosnak felmondhatja anélkül, hogy azt indokolni köteles lenne.

Minden számlatulajdonos saját elfogadványait kifizetés végett rendszerint a bank illető girópénztárához utalja.

  1. Cikk. Az aranyra vagy külföldi értékre szóló követeléseket a bank a jogosult kívánságára azokban a fizetési eszközökben tartozik visszafizetni, amelyekre a követelés szól.

D) Utalványozási üzlet

  1. Cikk. Az utalványozási üzletben a bank e célra kijelölt pénztárainál pénzek fogadtatnak el oly célból, hogy azok valamely máshelyt fennálló pénztáránál kifizettessenek és e pénzekről látra vagy meghatározott időre fizetendő utalványok állíttatnak ki. Ezen utalványok névre vagy rendeletre szólhatnak.

A bank nem szavatol a forgatmány (giró) vagy nyugtázás (acquit) valódiságáért.

Bizonyos időre lát után szóló utalványok a banknak a fizetés helyén levő pénztáránál bemutatandók oly célból, hogy azokra a fizetés napja följegyeztessék.

  1. Cikk. Az utalványok bemutatása, átruházása és kifizetése tekintetében a váltókra nézve érvényes szabályok alkalmazandók.
  2. Cikk. Ha az utalvány elvész, az elvesztő fél a kifizetést a banknak a fizetés helyén levő intézeténél 14 nap tartamára betilthatja az esetben, ha az utalvány számát, összegét, a kiállítás helyét és napját és azon személynek nevét, kire az utalvány szól, helyesen bejelenti.

Ha az elvesztő fél az említett adatokat teljesen és pontosan bemondani nem képes, a bank illető intézete saját belátása szerint határoz a felett, vajjon a kifizetés 14 napi felfüggesztésének egyelőre lehet-e helye vagy sem?

E) Bizományi üzlet

  1. Cikk. A banknak jogában áll pénzeket bizományképpen behajtani, idegen számlára előzetesen kézhez vett készpénzbeli fedezet mellett, mindennemű értékpapírokat, nemkülönben nemes érceket venni és azokat előzetes beszállítás után eladni.

X. FEJEZET

Bankjegyek

  1. Cikk. A bank szabadalmának tartama alatt kizárólag jogosult bankjegyeket a 85. Cikk által megállapított határokon belül kibocsátani.

A főtanács a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg, hogy az egyes bankjegycímletek mily összegre szóljanak.

Ha az állam a pénzforgalmat vert pénzzel látja el, a bank a pénzügyminiszter kívánságára köteles a vert pénznek megfelelő jegycímleteket a forgalomból bevonni.

A készfizetések megkezdése (83. Cikk) után a bankjegyek szövegében kitüntetendő, hogy a bank jegyeit a bemutatónak bármikor törvényes ércpénzzel beváltja.

  1. Cikk. A bank jogosult előforduló hamis bankjegyeket elismervény ellenében bevonni.
  2. Cikk. Kizárólag a Magyar Nemzeti Bank van felruházva azzal a kedvezménnyel, hogy jegyeit minden olyan fizetésnél, mely magyar törvényes értékben teljesítendő és amelyet nem kell jogszabály vagy jogügylet alapján ércpénzben teljesíteni, mindenki és így minden közpénztár is teljes névértékben elfogadni köteles.

Ez az általános elfogadási kötelezettség a készfizetések megkezdésével megszűnik.

  1. Cikk. A bank köteles oly aranykészlet gyűjtéséről gondoskodni, hogy mihelyt a pénzegységnek az aranyhoz való új aránya (relációja) meg lesz állapítva és az államnak a bankkal szemben fennálló adóssága 30 millió aranykoronára leapad, a készfizetések megkezdhetők legyenek.

Ha a kormány vagy a főtanács azon a nézeten van, hogy a készfizetések megkezdésének az ideje elérkezett, a kormány a főtanáccsal erre nézve érintkezésbe lépni tartozik.

Ha a kormány és a főtanács között egyetértés jön létre, a kormány a törvényhozásnak a készfizetések megkezdése iránt késedelem nélkül javaslatot tartozik előterjeszteni.

A készfizetéseknek az előző bekezdések szerinti megkezdéséig a bank nem köteles jegyeit érc ellenében beváltani.

  1. Cikk. Ha a bank a készfizetések megkezdése után abbeli kötelezettségének, hogy a budapesti főintézetnél beváltás végett bemutatott jegyeket érc ellenében beváltsa, 24 órán belül nem tesz eleget, ez a szabadalom elvesztését vonja maga után, ha csak erőhatalom (vis major) által előidézett és a kormány által elismert közvetlen akadályoztatás esete nem forog fenn.
  2. Cikk. A részvénytőke teljes befizetésétől a készfizetések megkezdéséig terjedő időre a jegyfedezet tekintetében a következő rendelkezések állanak fenn:

Az egész bankjegyforgalomnak, hozzáadva az azonnal lejáró tartozásokat, de levonva az állam adósságát (53. és 54. Cikk) az első öt év alatt húsz százalékkal, a második öt év alatt huszonnégy százalékkal, a további öt év alatt huszonnyolc százalékkal és a hátralevő idő alatt harminchárom és egyharmad százalékkal kell az érckészlet által, amelybe valuták és devizák is beszámíthatók, fedezve lennie.

A törvényes értékarány (reláció) megállapításáig a fedezeti arány kiszámításánál az érckészletnek és a valuta- és devizaállománynak értékét minden negyedév végén a budapesti tőzsdének a megelőző tizenöt napi átlagárfolyamai alapján kell a következő évnegyedre való érvénnyel számbavenni.

Valuták alatt rendkívüli árfolyamingadozásnak alá nem vetett külföldi pénzjegyek, devizák alatt pedig rendkívüli árfolyamingadozásoknak alá nem vetett értékekre szóló olyan váltók értendők, amelyek Európa vagy Amerika főbb bankpiacain fizetendők és amelyeknek alapján valamely kétségtelenül fizetőképes bankintézet is kötelezve van és amelyek egyébkép az 58. Cikk határozatainak megfelelnek.

A devizákkal egyenlő tekintet alá eshetnek olyan követelések és készpénzbetétek, amelyek fölött bármikor föltétlenül rendelkezni lehet és Európa vagy Amerika főbb bankpiacain kétségtelen fizetőképes intézeteknél fennállanak.

A készfizetések megkezdéséig 25 millió aranykoronát kell mindig az említett nemű követelésekben vagy betétekben Európa és Amerika főbb bankpiacain tartani. Ezt az összeget csakis a főtanács olyan határozatával lehet apasztani, amelyhez legalább 8 főtanácsos és az elnök hozzájárult.

  1. Cikk. Az egész bankjegyforgalomnak, hozzászámítva az azonnal lejáró tartozásokat, amennyiben az állam adósságát meghaladja, mindenesetre a következő aktívumokkal fedezve kell lennie:
  2. az érckészlet által;
  3. alapszabályszerűen leszámítolt váltók (közraktári zálogjegyek) által;
  4. oly devizák (váltók, követelések vagy készpénzbetétek) vagy valuták által, amelyek a 85. Cikk szerint nem számíthatók az ércfedezetbe (101. Cikk);
  5. a belföldön fizetendő, külföldi értékekről szóló, egyébkép az 58. Cikk rendelkezéseinek megfelelő váltók által.

A bank működésének kezdetétől számítandó öt évi átmeneti idő alatt, legtovább azonban a készfizetések megkezdéséig az alapszabályszerűen adott kézizálogkölcsönök (64. Cikk) is a jegyforgalom fedezetébe beszámíthatók. Ennek az átmeneti időnek a letételével a pénzügyminiszter elrendelheti, hogy kézizálogkölcsönök jegyfedezetül többé nem szolgálhatnak.

Mások, mint a felsorolt aktívumok, a jegyforgalom fedezetéül nem szolgálhatnak.

  1. Cikk. A készfizetések megkezdése után a forgalomban levő bankjegyek egész összegének, hozzáadva az összes azonnal lejáró tartozásokat, legalább is egyharmadrész erejéig a 85. Cikkben meghatározott készletekkel kell fedezve lennie. A maradék fedezetére szolgálnak a 86. Cikkben megállapított aktívumok és az állam adósságának (53. és 54. Cikk) még törlesztetlen hátralékos összege.
  2. Cikk. Ha a részvénytőke teljes befizetésétől a készfizetések megkezdéséig terjedő idő alatt a forgalomban levő bankjegyek összege, hozzáadva az azonnal lejáró tartozásokat, de levonva az állam adósságát, a jegyforgalomnak a 85. Cikk szerinti fedezeti arány alapján kiszámított végső határát meghaladja, a többlet után az államnak jegyadó fizetendő.

Az adó tétele a mindenkori leszámítolási kamatláb hozzáadva:

  1. a) egy százalékot, ha a fedezeti arány (85. Cikk) húsz (illetőleg huszonnégy, vagy huszonnyolc, vagy harminchárom-egyharmad) százaléknál kevesebbre, de tizennyolc (illetőleg huszonkét vagy huszonötegyfél vagy harminc) százaléknál többre rúg és
  2. b) további másfélszázalékot minden megkezdett további két százalék után, amellyel a fedezeti arány tizennyolc (illetőleg huszonkettő, vagy huszonötegyfél, vagy harminc) százalék alá szállott.

Az adó tétele azonban 5 százaléknál nem lehet kevesebb.

  1. Cikk. A készfizetések megkezdése után a bank jegyadót köteles fizetni, mihelyt a fedezeti arány (87. Cikk) negyven százalék alá száll.

Az adó tétele a mindenkori leszámítolási kamatláb, hozzáadva:

  1. egy százalékot, ha a fedezeti arány (87. Cikk) negyven százaléknál ugyan kisebb, de harminchárom és egyharmad százaléknál több;
  2. további másfél százalékot minden megkezdett további három százalék után, amellyel a fedezeti arány harminchárom és egyharmad százalék alá sülyedt.

Az adó tétele azonban legalább öt százalék.

  1. Cikk. A fizetendő jegyadó kivetése végett a bank igazgatása minden hónap 7-én, 15-én, 23-án és utolsó napján az előző határozatok szerint jegyadóköteles jegyforgalmat megállapítani és ezeket az említett határnapokra szóló egyes megállapításokat minden hónap végén a pénzügyminisztériumnak beterjeszteni tartozik.

Ez adatok alapján a bank által fizetendő jegyadó akkép számíttatik ki, hogy először is az adótartozás a jegyforgalomnak az említett határnapok mindegyikén mutatkozó adóköteles többlete után a mindenkori adótétel alapján az egész évre kiszámíttatik és az eredmény 48-cal osztatik. Az egyes határnapokra így kiszámított adótartozások összege adja a bank által fizetendő adót.

A jegyadó havonta az állam javára könyvelendő és az állam adósságának (53. és 54. Cikk) apasztására fordítandó.

  1. Cikk. Forgalomban levőknek tekintendők azon bankjegyek, melyek a bank által kibocsáttattak és pénztáraihoz még vissza nem kerültek.

A bekívánt, de az utolsó becserélési határidő (94. Cikk) lejártával beváltásra vagy kicserélésre nem került bankjegyek azonban forgalomban többé nem levőknek tekintendők és a forgalomból leírandók.

Az állam adósságának (53. és 54. Cikk) teljes törlesztéséig ez az adósság az ily leírásnak megfelelő összeggel csökken.

Az állam adósságának törlesztése után a jegyforgalomból leírt összeg a tartalékalap javára írandó.

  1. Cikk. A 83. Cikkben érintett új értékarány törvényes megállapítása után, a bank köteles budapesti főintézeténél aranyrudakat a törvényes pénzláb szerint bankjegyekre kívánatra bármikor beváltani.

A bank jogosult ily alkalmakkor a rudakat az általa kijelölt műszaki közeg által a beszolgáltató költségére kémleltetni és válattatni és a kormány által e tekintetben megállapított és közzétett verde- és egyéb díjakat levonni.

  1. Cikk. A bank köteles jegyeit fő- és fiókintézeteinél más értékfokozatú jegyekkel a bemutató felek ebbeli kívánságához képest felcserélni.

A bankjegyeket nem lehet bíróilag megsemmisíteni és a banknál, ha annak tulajdonát alkotják, végrehajtás útján nem lehet lefoglalni.

Új alakú bankjegyek kibocsátása előtt a bank azoknak pontos leírását a magyar állam hivatalos lapjában közzéteszi.

  1. Cikk. A bankjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonása alkalmával, továbbá a bank szabadalmának lejártakor a kormány a főtanáccsal egyetértőleg állapítja meg a határidőket, melyekben a behívott bankjegyek beváltás végett bemutatandók.

A bankjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonására megszabott és közhírré tett utolsó határidő lejárta után 3 év mulva a bank többé nem köteles a behívott bankjegyeket beváltani vagy becserélni.

A bank által átvett államjegyekre nézve (52. Cikk) a jelen cikk határozatai szintén alkalmazandók.

  1. Cikk. Valahányszor a pénzügyminisztérium kívánja és valahányszor a kormánybiztos, az elnök vagy a vezérigazgató személyében változás történik, a bankjegyforgalom a legpontosabban megvizsgáltatik, a lelet a meglevő feljegyzésekkel, – ideértve a jegyelőállító telep által szállított jegyekre vonatkozólag készített feljegyzéseket is, – összehasonlíttatik és a vizsgálati okirat a nevezett személyek és a bank központi könyvelőségének főnöke által aláírva a levéltárban őrizetbe vétetik.

 

A törvény további részei a teljes szövegben itt olvashatók.

* Kihirdetve: 1924.04.26.

Forrás: Wolters Kluwer: Ezer év törvényei. net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=92400005.TV

 

Címkék :

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Close Menu