Miért lesz 20% felett a 2023-as éves infláció?

Legegyszerűbben a válasz: a legfontosabb éves áremelkedés mutató késleltető hatású. Hogy megértsük, foglaljuk össze a fogyasztásiár-indexek változatait, melyeket rendszeresen mér és közöl a KSH:

• Az egy havi infláció, azaz előző havi árakhoz képesti áremelkedés mértéke, amit úgy szerepeltet a KSH, hogy „Előző hó = 100,0”. Ennek utolsó publikált (2023. január) értéke 2,3% volt.
• A 12 havi infláció, azaz egy évvel ezelőtti árakhoz képesti áremelkedés mértéke, amire úgy hivatkozik a KSH, hogy „Előző év azonos időszak = 100,0”. Ennek 2023. januári publikált értéke 25,7% volt.
• Éves infláció mértéke: az adott év minden hónapjában közölt „egy évvel ezelőtti árakhoz képesti áremelkedések” átlaga. Ezt az értéket a KSH csak évente egyszer, a tárgyévet követő január elején teszi közzé. Ennek utolsó, 2022-re publikált értéke 14,5% volt.
• Az éves infláció általánosított változata a „csúszó éves (12 havi) átlag” infláció, amit a KSH ugyan nem közöl, de értéke egyszerűen meghatározható a már felsorolt mutatókból. A csúszó átlag azt jelenti, hogy a vizsgált hónap és az azt megelőző 11 hónap „egy évvel ezelőtti árakhoz képesti” áremelkedéseit átlagoljuk. Így az éves infláció nem más, mint a decemberi hónapra vonatkoztatott „csúszó éves (12 havi) átlag”. Ennek utolsó, nem publikált értéke 16% volt 2023. januárban.

Az alábbi táblázatban a 2022. év elejétől közöljük a fenti mutatókat. Azért szerepel minden színből 5 oszlop, mert 2023. februárjától kezdve 5 becsült szcenáriót vizsgálunk (lásd a sárga oszlopokat, zöld színnel a becsült számadatok):

A) A legvalószínűbb szcenárió szerint az „előző havi” infláció a mostani 2,3%-ról fokozatosan le fog esni 0-ra, azaz megáll az árnövekedés.
B) A legoptimistább forgatókönyv szerint a mostani 2,3%-os infláció szeptemberre lenullázódik, és év végére 99%-os lesz, vagyis akár 1%-os árcsökkenést is tapasztalhatunk.
C)-E) Háromféle kontroll szcenáriót is végigszámoltunk, amikor az „előző havi” infláció a mostani 2,3-ról állandó fél %-ra, 1%-ra, illetve 1,5%-ra esik.

Az A) legvalószínűbb változat szerint az Előző év azonos időszaka értékek (lásd zöld oszlopok): március-áprilisban fognak tetőzni kb. 27,8%-on, mert az infláció egy évvel korábban, 2022. áprilisában indult be igazán a háború kitörése után. Az igazi jelentős csökkenés pedig szeptemberben várható 24-ről 20%-ra, mert 2022. szeptemberében tetőzőtt az egy havi infláció 4,1%-on az energiaárak jelentős megugrása miatt. Az év végére a 12 havi „előző év azonos időszaka” infláció a 2023. januári 25,7%-os értékről 14,1%-ra mérséklődhet. Ugyanakkor az egész éves 2023-ra vonatkozó infláció még mindig bőven 20% felett lesz, a becslésünk szerint 23,4%! (Lásd a jobboldali kék oszlopok közül az A szcenáriót.) Látható tehát, hogy az éves infláció mértéke késleltetett hatású, hiába redukálódik hónapról hónapra a havi és 12 havi áremelkedés mértéke, az egész éves átlag sokkal lassabban csökken.

A B) legoptimistább szcenárió szerint 2023. decemberére a 12 havi infláció 8%-ra csökken, de a 2023. teljes évre vonatkozó infláció még mindig 21,3% lesz.

A C)-E) kontrollszcenáriók szerint 2023. decemberére legjobb esetben 8%-ra, legrosszabb feltételezett esetben 20,5%-ra csökken a mostani 25,7%-ról. A 2023-as teljes évi infláció pedig 18 és 24,4% közé fog feltehetően megérkezni.

KONKLÚZIÓ:
Orbán Viktor az évértékelőjében azt hangsúlyozta, hogy a kormány letöri az inflációt, és év végére egyszámjegyű inflációnk lesz. Ha ez igaz is lesz, ez csak a 12 havi (előző év azonos időszaka) inflációra lesz igaz, az egész éves 2023-as infláció – csalódást keltően a mostani 14,5%-hoz képest – nem fog 20% alá kerülni, vagy legfeljebb nagyon kicsivel. Árpszichológiai (és politikai) szempontból óriási különbség lesz, hogy a társadalommal ki, mit és hogyan fog kommunikálni.