18. századi valuta- és devizaárfolyam-lapok megfejtése

A világ egyik első tőzsdéjeként a Bécsi Tőzsdét (Wiener Börse) már 1771. szeptember 1-jén megalapította Mária Terézia. A tőzsdén lehetővé tették a külföldi követelésekre szóló váltók (külföldi váltók) adás-vételét, amivel gyakorlatilag devizaárfolyamokat jegyeztek. A váltóárfolyamokat átlagolták és azonnal elkezdték azok közlését. (Denzel, p.257). A hivatalos tőzsdei napilapnak, az Amtliches Cursblatt-nak az első olyan, Osztrák Nemzeti Könyvtárban online megtekinthető példánya, amelyben devizaárfolyamokat közölnek, 1796. június 15-i keltezésű.

A tíz nappal későbbi árfolyamlapot mutatjuk be az alábbiakban.

Forrás: Amtliches Cursblatt der Wiener Börse, 1796. június 25. (Osztrák Nemzeti Könyvtár)

Modern fordításban, magyarázatokkal ellátva az eredeti árfolyamlap:

Váltóárfolyamok  Bécsben, 1796. június 25-én
1. rész: deviza árfolyamokMiben kifejez-ve(Váltó-) Levél árf. (eladási)Pénz árf. (vételi) Pontos átváltás:

fl = konvenciós ezüstforint

kr = konvenciós krajcár = 1/60 fl

MagyarázatokEzüst érték szerinti paritás
Amsterdam, 100 tallér bankjegyR$100 holland rijksdaalder bankjegy értékeR$ = Reichsthaler = konvenciós bir. tallér ¾ része, a kölni márka 13 1/3 része = 1,5 fl.138,96
Hamburg, 100 tallér bankjegyR$144143 2/3100 hamburgi tallér-banco = 144, ill. 143 2/3 birodalmi tallér1 kölni márka ezüst értéke 9,25 hamburgi tallér-banconak, (Shaw, p.387), illetve 13 1/3 R$-nek felel meg. Az eladási árfolyam nyilván nagyobb a vételinél.144,14
Velence, 100 ducati bankjegyR$132100 ducati bankjegy = 132 birodalmi tallér = 198 flVelencében a „ducato” ekkor ezüst- és papírpénzt jelentett. Habsburg bir. része. 1797 május 15-én Napóleon elfoglalja.105,12 (ezüstre)
London, 1 font (lb.) sterlingf = fl.8 f 581 angol font = 8 fl 58 kr = 8,97 flParitás ezüst shilling (1/20 font) alapon számolva.9,53
Augsburg, 100 forint „Cor”f = fl.100A „Cor” itt az augsburgi konvenciós forintra utal és nem az akkori „giro” pénzre (Shaw, p.387)Német-római császárság, és a konvenciós pénzrendszer része100
Prága, 100 forintf = fl.99 1/3100 prágai forint = 99 fl 20 krHabsburg bir., így a konvenciós pénzrendszer része100
Brüsszel, 100 forint váltópénzf = fl.1797-ig a Habsburg bir. része
Konstantinápoly, 100 piaszterf = fl.
Párizs, 1 Livre Tournoisx = kr.
Milánó, 1 guldenSdi = soldiA „gulden” a konvenciós forintra vonatkozik, tehát „fordított” jegyzés.Habsburg bir. része, de 1796. május 15-én után Napóleon elfoglalja. A pénzek változó ezüsttartalmúak.
Genova, 1 guldenSdi = soldi63„Fordított” jegyzés: 1 fl = 63 soldi, azaz 100 soldi = 1 fl 35 krHabsburg bir. része, de 1796. október 9-én behódol Napóleonnak.62,43
Livorno, 1 guldenSdi = soldi58 1/8„Fordított” jegyzés: 1 fl = 58 1/8 soldi, azaz 100 soldi = 1 fl 43 krLivorno Toszkána fő kikötője. Pénze egyezik Firenzéével. Habsburg bir. része. 1796 június 27-én (két nappal a jegyzés után) Napóleon elfoglalja.

 


50 velencei dukát bankjegy, 1798. Forrás: colnect.com

2. rész: „Valuta” átváltási árfolyamok kereskedelmi (arany)pénzekre vonatkozóan

Pénzérmék árai – „a legfontosabbak” (vollwichtig)(Váltó-) Levél árf. (eladási)Pénz árf. (vételi)Forintban és krajcárban (fl és kr) (az első tallér kivételével mind kereskedelmi aranypénzek)Magyarázatok Ezüst érték szerinti paritás
Császári és királyi talléraz 1750 előtti tallérok ezüsttartalma változó, 1750-től 1 tallér = 2 fl
Firenzei dukát ill. gigliati4,, 224 fl 22 krgigliati: aranypénz értelemben
Holland dukát
Bajor választófejedelmi és salzburgi dukát4,, 204 fl 20 kr
Más birodalmi dukátok4,, 184 fl 18 krNémet-római császárságban, mint „birodalom”-ban kiadott egyéb aranydukátok
Milánói új doppia7,, 127 fl 12 kr6,2 g súlyú aranypénz. Habsburg bir. része, de 1796. május után Napóleon területe
Régi francia Lajos-arany9,, 129 fl 12 kr8,158 g, 917-es fin.
Új francia Lajos-arany 1785-től8,, 388 fl 38 kr7,649 g, 917-es fin.
Velencei zecchino4,, 224 fl 22 krzecchino = színarany (999) dukát
3. rész: egyéb nemesfém pénzek átváltásai
Hivatalos beváltási ár pénzhivatalban „minden tartalomra”  
Külföldi aranypénzek (tiszta márkányi)365365 fl1 bécsi márka (280,668 g) súlyú arany vételi ára. Arany 15,625-szerese az ezüstnek
Külföldi ezüstpénzek (kivert tallérok vagy forgalmi pénzek)23,, 3623 fl 36 kr1 bécsi márka (280,668 g) ezüst vételi ára.24,015
A császári és királyi (K.K.) hivatalos tőzsdéről

Megjegyzések:

1796-ban az ezüst konvenciós forint és Bécs városa által kiadott papírpénz, a Bancozettel még azonos értéket képvisel, így a forint árfolyamok mindkettőre vonatkoznak.

A Reichsthaler (rövidítésben: R$) a Német-római császárságban a pénzek elvi elszámolási egységét (számítási tallért) jelentette. Értéke ezüstben kifejezve a kivert birodalmi tallér (Reichspeciesthaler) pénzek ¾-ét jelentette: tehát 3 kivert tallérpénz = 4 R$. A konvenciós pénzrendszer (1753-tól) idején 1 R$ = 3/40 kölni márka. 1 R$ = 1,5 fl konvenciós forint.

Források:

Címkék :

Kapcsolódó cikkek

Ez a hozzászólás egy megjegyzést tartalmaz

  1. Danyi Pál
    honolulu007

    Nagyon szép, alapos munka. Nem tűnik egyszerű feladatnak ennyi különböző elnevezést, rövidítést összegezni és kibogarászni, de hiánypótló munka. Gratulálok hozzá! 🙂

Vélemény, hozzászólás?