A hiperinfláció csillagászati számai

A pengő értékvesztésének mértéke ésszel felfoghatatlan. A háború előtti, 1939 augusztusi árakhoz viszonyítva a létfenntartási költségek közel 1030-szorosára nőttek 1946 július végére és az augusztus elsején bevezetett forint 4 x 1029 pengőt ért. Hogy értsük, milyen nagyságrendekről beszélünk, az ártörténet.hu számításai szerint még a csillagászati számokon is túlléptünk: a galaxisunkban, a Tejútrendszerben legfeljebb 400 milliárd csillag van, de galaxisból is van, vagy 2 billió. Ha feltételezzük a csillagok egyenletes előfordulását, akkor ezek szorzata, 8×1023 adja a csillagok becsült számát az univerzum belátható horizontján belül. Hol van ez még a hiperinfláció mértékétől: egy milliónyi ilyen univerzumot kéne még vennünk. De ha a távolságokat nézzük, a Föld átlagosan 150 millió km-re kering a Nap körül, azaz 1,5 x 1011 méterre. 1 fényév 9,5 x 1015 méter. A fizikusok számításai szerint a belátható világegyetem átmérője a 100 milliárd fényévet nem haladja meg, ami méterben kifejezve 9,5 x 1026. Ennek több, mint ezerszerese a pengőinfláció „eredménye”…

Címkék :

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?