Az önálló magyar korona megszületése
Nehéz helyzetben van a pénztörténész, ha pontos dátumot kell megnevezni az önálló „magyar” korona pénzünk születésnapjaként. A birodalom felbomlásának kaotikus körülményei miatt máig nem tudjuk, hogy egyáltalán melyik eseményt, dátumot tekinthetjük az első önálló pénzrendszerünk kezdőnapjának. A problémát az adja, hogy semmilyen törvény vagy rendelet nem született az új nemzeti pénz kihirdetésére. Számos lehetőségünk is van, de ezek egyike sem egyértelmű, és a kutatók között sincs egyetértés az értelmezések és dátumok között.
1. verzió: Államiságunk jogi megközelítéséből kiindulva: mivel 1818. október 28-án megszűnt a Monarchia, ezért dátumnak választható okt. 29, vagy az első, ténylegesen létrejött kormány alapítási napja okt. 31, vagy a köztársaság kikiáltása nov. 16.
2. verzió: Pénzrendszerünk nemzetközi törvények szerinti legitim létrehozása: mivel az Osztrák-Magyar Bank (OMB) kizárólagos bankjegykibocsátási privilégiummal rendelkezett Magyarországon (is) 1919. év végéig, ezért 1920. jan. 1 is tekinthető a magyar korona születésnapjának. De a háború utáni békeszerződés szerint előírt bankjegy-felülbélyegzés, azaz nosztrifikáció (honosítás) dátuma is választható kezdőnapnak, azaz 1920. márc. 18.
3. verzió: Az első önálló magyar pénzjegy forgalomba kerülése. Ebből a gyakorlati nézőpontból öt lehetőségünk is van:
A) 1918. nov. 3-i dátummal nyomtatott, november 16-án elvileg forgalomba hozott, de lakossági forgalomba nem került magyar tervezésű, de OMB kiadású 200 koronás bankjegy, ami végül megsemmisítésre került.
1818. november 3-i keltezésű 200 koronás. Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
B) 1919. jan. 5. A 200 koronás ún. fehérpénz forgalomba hozatalának dátuma, ami OMB kiadás, de már hazai nyomat, Magyarországra szóló sorszámozással. (Ez még teljesen az osztrák-magyar korona szellemében kiadott bankjegy, viszont a béketárgyalások győztes hatalmai már nem tekintettek közös pénznek.)
C) 1919. május 19. A Tanácsköztársaság által nyomtatott magyar tervezésű, 1919. május 15-i keltezésű 5 koronás ún. postatakarékpénztári jegyek. Ezekkel az a probléma, hogy olyan kormány adatta ki őket, amit se a későbbi magyar kormányok, se a nemzetközi politika nem ismert el legitimnek. Egyes források szerint (Ambrus B.) csak 1919. június 6-án került forgalomba. Két változata ismert, az első verzión az „átváltja az Osztrák-Magyar Bank bankjegyeire” szöveg szerepel (lásd címkép fent), a második kiadáson az „átváltja más törvényes pénznemekre”.
D) 1920. január 1. A legelső, már saját tervezésű magyar államjegyekre (100, 500, 1000, 5000 és 10 000 koronások, amelyek kiadására ténylegesen csak 1921. május 9-én került sor) ezt a keltezést nyomtatták. Ezek olyan önálló kiadású pénzjegyek, amelyek már semmilyen értelemben nem kötődnek a Monarchiához, illetve az OMB-hez.
Forrás: papirpenz.hu
E) 1920. március 18. A régi korona bankjegyek magyar felülbélyegzésének kezdőnapja, amivel magyarrá konvertálták (honosították) a Monarchia korábbi (arany)korona bankjegyeit.
A szerző saját szakmai véleménye alapján két dátumot lehet tekinteni születésnapnak: a magyar korona, mint önálló pénzrendszer létrejötte 1920. január 1-jére tehető, hiszen addig az Osztrák-Magyar Bank látta el kizárólagos joggal Magyarországot a régi osztrák-magyar korona pénzeivel, bankjegyeivel. Ugyanakkor az első magyar korona pénzjegynek az 1919. május 19-i kibocsátású 5 koronás postatakarékjegy tekinthető, még ha a kibocsátó kormány nemzetközi elfogadottsága meg is kérdőjelezhető. Ráadásul a pénzjegy szép volt, és még több évig forgalomban maradt, a következő kormányoknak sem volt kifogása ellenük. Az 1920-as felülbélyegezésnél sem tekintették „régi” pénznek. Az 1918. november 16-án kibocsátott 200 koronás bankjegy szépséghibája, hogy nem került lakossági forgalomba.