Miért káros az ársapka?<p>A velem készült interjúban részletesen kifejtem, hogy miért károsak a magyar gazdaság számára az ársapka rendelkezések. A cikk megtekinthető itt.</p>
Hiperinfláció 6. rész: Hétköznapi élet az infláció alatt<p>A Teleki-tér, mint a csereüzletek országos központja fogalommá vált. Teljesen valós képet mutatott az Eldorádó c. film az ott uralkodó életről és farkastörvényekről. Ha vidékről valaki Pestre ment, akkor ott kötött ki. A pengő használata 1945-ben még jellemző volt, de az infláció fokozódásával egyre inkább beszűkült, és virágzott a cserekereskedelem. Fénykép: Teleki tér a VIII. [&hellip;]</p>
Hiperinfláció 5. rész: 1946 július – hiperinfláció a négyzeten: világcsúcsot döntünk<p>Ugyan a hiperinfláció világcsúcsának kétes „dicsőségét” mi tartjuk, kevesen tudják, hogy ez mesterséges kozmetikázás eredménye: 1946 júliusában a pénzügyminisztérium asztalán határozták meg hasraütéssel a pengő eszeveszett inflációját akkor, amikor az adópengő már kiszorította a simapengőt. Tehát egy gyakorlatban már sehol nem használt, teljesen elértéktelenedett papírdarab elvi árfolyamát állítgatták. Dönthettek volna úgy is, hogy július 9-én [&hellip;]</p>
Hiperinfláció 4. rész: 1946. május végén jelent meg az adópengő mint papírpénz<p>1946. május 23-án jelent meg az a kormányközlemény, ami augusztus 1-jére pontosította az új stabil pénz, a forint bevezetésének dátumát. Akik azt hitték, hogy az időpont bejelentésével megnyugszik a helyzet és az infláció csökkenni fog, alaposan tévedtek, a kormány csúfosan elszámította magát. Az ezt követő tomboló inflációhoz képest a korábbi csak lassú vánszorgás volt: amíg 1946 május [&hellip;]</p>
Hiperinfláció 3. rész: 1946 január – Az adópengő bevezetése<p>A kormány már 1946 január elsejével bevezette az adópengőt elszámolási pénzegységként, hogy könnyebben tudja egy szilárd, értéktartó “logikai” pénzegységhez képest nyilvántartani a pénzforgalmat. Elméletileg az adópengő nem inflálódhatott, hiszen az csak a pengő aktuális vásárlóerejének árindexszáma volt. A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy a Magyar Gazdaságkutató Intézet munkatársai minden nap délelőtt körbejárták a pesti [&hellip;]</p>