I. Ferenc pénzrendszere és átváltások

I. Ferenc császár, Mária Terézia unokája, 1792-ben került hatalomra.  II. Lipót gyermekeként öröklés folytán 1792-től osztrák uralkodói főherceg, magyar és cseh király, 1792-1806-ig II. Ferenc néven német-római császár, 1804-től I. Ferencként pedig felvette az osztrák császári címet.

 

Az időszak különböző pénznemeinek összefoglaló táblázata:

PénzfajtaPénznem (magyarul)Pénznem (németül)Típus, anyagIdőszakÉrték
Kereskedelmi aranyDukátDukatarany1792-1835tőzsdei kurzuson az ezüst és papír forinthoz képest, 1 dukát kb. 4 fl 10 kr – 4 fl 40 kr ezüst ft.
Konvenciós ezüst pénzek (pengőpénzek)Tallér, Forint (fl.) 20, 10, 5, 3 krajcárokTaler, Gulden (fl.)ezüst1792-18351 forint (fl) = 60 krajcár = fél tallér
Konvenciós pénzek váltópénzeiKrajcár (xr, kr)Kreuzer/Kreutzer (xr, kr)ezüst és réz 1792-1811, 1816-18351 forint (fl) = 60 krajcár
Bécs városi bankócédulák

Forint bankjegy

Wiener Stadt Banco Zettelpapír1792-1812napi inflációs kurzuson a konv. pénzhez képest (1797-1812), 1811-ben: 1 konv. fl.= 5 bankjegy forint
Bécsi valuta (Wiener Währung) papírpénzeiVáltócédula, Adóelőleg jegyEinlösungsschein, Anticipations-scheinpapír1811-1816-1835napi inflációs kurzuson a konv. pénzhez képest, 1819-től 10 ezüst fl = 25 WW fl.
Bécsi valuta váltópénzeiVáltókrajcárWW Kreuzer/ Kreutzerréz1811-1816-183510 konvenciós krajcár = 25 váltókrajcár
Nemzeti Bank bankjegyekForint bankjegy (bankó-nota)Gulden Notenpapír1816-konvenciós pénzekkel egyenértékű

 

I. Ferenc pénzrendszerének különböző időszakai

IdőszakÉvekJellemző
18. század utolsó évtizede1792-1800A napóleoni háborúk megkezdődtek, de a pénzrendszer stabil. Ezüst alapú konvenciós forintrendszer van érvényben, az 1 krajcár és tört részei rézpénzek. A papírpénzek (bankócédulák) 1797-ig stabilak, konvertibilisek.
Infláció beindul1800-1811A háború egyre jobban megviseli a gazdaságot. A legnépszerűbb 3 és 6 krajcárosokat ezüst helyett rézből verik. A bankócédulák inflálódnak.
Devalváció, Bécsi valuta1811-1816Az állam csődbe megy. A papírforintokat és a rézpénzeket ötödrészére devalválják. A bankócédulákat lecserélik váltócédulákra, amivel bevezetik a bécsi valutát (WW). A papírpénz tovább inflálódik.
Abszolutista kormányzás1816-1830A kettős valutarendszert hivatalosan elismerik. Egymás mellett él a konvenciós és a bécsi valuta, 1819-től stabil 100:250 árfolyamon. Békés gazdasági fejlődés stabil pénzrendszerrel.
Magyar veretek1830-1835Uralkodása utolsó öt évében elkezdik ismét verni a madonnás éremképpel a magyar változatú értékpénzeket, a dukáttól a tallérokon, forintokon át a húszasokig.

 

A különböző értékpénzek átváltási táblázata:

NévTípus, AnyagTallérForintHúszasTízesGarasKrajcárVáltó-forint* (papír)Váltó garasVáltó krajcár
Dukát (kb. értékek)arany2,254,513,5279027011.25225675
Tallérezüst12612401205100300
Forint (1/2 tallér)ezüst13620602,550150
Húszasezüst126 2/3205/616 2/350
Tízesezüst13 1/3105/128 1/325
Garasezüst, réz131/82,57,5
Krajcárréz, billon11/245/62,5
Váltó forint*papír12060
Váltó garasréz13
Váltó krajcárréz1

* 1819-től fix 100:250-es árfolyamon, azaz 1 ezüstforint 2,5 váltóforint

 

Források:

Dr. Unger Emil: Magyar éremhatározó II. Kötet (1526-1740), Ajtósi Dürer Kiadó, Budapest, 2000

Pallos Lajos-Torbágyi Melinda-Tóth Csaba: A magyar pénz története: A kezdetektől napjainkig, Kossuth Kiadó, 2012

Money Trend – Internationales Magazin für Münzen und Papiergeld, 2016

Die Műnzen des Kaisertums Österreich 1806-1918, Verlag Frühwald (Ausgabe 2011)

 

Címkék :

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?