MNB alapkamatok 1990 óta

Az alábbi táblázatban az 1990 óta érvényes MNB alapkamatok láthatók a hatályba lépés dátumával. Érdekesség, hogy 2016. május 25. után több, mint 4 évig változatlan, 0,9%-os alapkamat volt érvényben, noha az áremelkedések üteme már jócskán meghaladja a 3%-ot, az MNB középtávú inflációs célértékét. Ezzel a magasnyomású gazdaságpolitikát támogatta meg a kormányzat oly módon, hogy ne legyen érdeke a vállalkozásoknak pénzt tartalékolni, hanem inkább beruházzanak, másrészt a lakosság is inkább költsön, mint megtakarítson.

Az infláció 2021-23 közötti elszabadulásakor az MNB az alapkamatot jócskán az inflációs szint alatt tartotta, de a piac követelésére bevezette az „irányadó” kamat fogalmát, amivel a bankok és a pénzpiac az alapkamatnál jóval magasabb betéti megtérüléseket tudott elérni. A 2021. november 18-án bevezetett rendszerben egyhetes betéti tendereken jegyezhettek a bankok irányadó kamatszinten betéteket. Közel egy év múlva, 2022. október 15-étől az egyhetes tendert egynapos gyorstenderre változtatták, és azon már 18%-ot is elértek az irányadó kamatok. Az inflációs nyomás mérséklődésekor, 2023. május 24-től fokozatosan csökkentek az irányadó kamatlábak, majd 2023. 10. 25-től az irányadó kamat az alapkamat szintjére csökkent.

A jegybanki alapkamat fogalma: „Az alapkamat a jegybank által meghatározott irányadó kamat, amely a kereskedelmi bankok és a központi bank közötti rövid lejáratú betétek és/vagy hitelek kamatát határozza meg. Mivel a kereskedelmi bankoknak bizonyos összegeket mindig a központi banknál kell elhelyezniük (tartalékolási kötelezettség), illetve a központi bank nyújt számukra hitelt, ezen a kamaton keresztül az egész bank- és pénzügyi rendszerre tudnak hatni, ami a reálgazdaságra is befolyással bír.” (http://abszoluthozam.hu/tudastar/lexikon/jegybanki_alapkamat.php)