Osztrák-Magyar Bank létesítése 1878

1878. évi XXV. törvénycikk az osztrák-magyar bank létesitéséről és szabadalmáról^* 

1. § Az osztrák-magyar monarchia mindkét államát önálló jegybankok felállitása tekintetében megillető és kölcsönösen elismert jog a legközelebbi 10 évre igénybe nem vétetvén, az 1878. évi julius 1-től 1887. évi deczember 31-ig terjedő időre egy osztrák-magyar bank létesitése határoztatik el.
2. § Az osztrák-magyar banknak az 1878. évi julius 1-étől 1887. évi deczember 31-ig terjedő időre az alább következő, s ezen törvény kiegészitő részét képező alapszabályokban foglalt szabadalom adatik.
3. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy az alább következő, s ezen törvény kiegészitő részét képező egyezményt a szabadalmazott osztrák nemzeti bankkal a magyar állam részéről megköthesse.
4. § Ezen törvény kihirdetése napjával életbe lép: végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.

Az osztrák-magyar bank alapszabályai

1. CZIM

A bank czége és székhelye

1. CZIKK

Az osztrák-magyar bank, melylyé a „szab. osztr. nemzeti bank” átalakul, részvénytársaság, mely alapszabályszerü működését a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban, és a magyar korona országaiban gyakorolja. Czége német nyelven: „Österreichisch-Ungarische Bank”, magyar nyelven: „Osztrák-magyar bank”. Pecsétje: az osztrák-magyar monarchia czímére, a czéget mindkét nyelven tartalmazó körirattal.

2. CZIKK

Az osztrák-magyar bank székhelye: Bécs.

A bank minden üzletágára nézve (a jelzáloghitel- és záloglevélüzlet kivételével, 56. czikk) Bécsben és Budapesten főintézetek állittatnak fel. A szabadalmazott osztrák nemzeti banknak a monarchia mindkét felében, egyéb helyeken egy vagy több üzletágra nézve fennálló fiókintézeteinek üzletét az osztrák-magyar bank, további alapszabályszerü határozatának fentartása mellett egyelőre változatlanul folytatja.

A bank jogában áll az osztrák-magyar monarczhia területén egy vagy több üzletág folytatása czéljából fiókintézeteket felállitani.

A bank köteles az osztrák vagy a magyar ministerium által, a bank főtanácsával egyetértőleg felismert szükség folytán, a monarchia illető állama területén a leszámitolási, kölcsön és utalványozási üzlet számára fiókokat – még pedig a határozat keltétől számitva, legkésőbb 6 hónap alatt – felállitani.

Létező fiókok, a bank fennállására nézve megszabott idő lefolyása előtt, csakis az illető pénzügyminister beleegyezésével szüntethetők meg.

1. CZIM

Társulati tőke, részvények és részvényesek

3. CZIKK

A szabadalmazott osztrák nemzeti bank minden ingó és ingatlan vagyona – ideértve a tartalék- és nyugdijalapot és a jelzálogos követeléseket is, – ezen alapszabályok erejénél fogva az osztrák-magyar bank tulajdonéba megy át; szintúgy átveszi az osztrák-magyar bank saját tartozásai és kötelezettségeikép a szabad, osztrák nemzeti banknak minden tartozását és kötelezettségét, különösen az utóbbi által kibocsátott bankjegyeket és zálogleveleket.

4. CZIKK

Az osztrák-magyar bank részvénytőkéje 90 millió forintból áll, mely 600 forintjával, 150 ezer részvényre van befizetve.

A részvénytőke felemelése vagy leszállitása csak a monarchia mindkét részének törvényhozása által helybenhagyott közgyülési határozat folytán eszközölhető.

5. CZIKK

A részvényesek összesége képezi a banktársulatot.

A bank vagyonából a részvényeseket minden egyes részvény után egyenlő rész illeti meg.

A részvények oszthatatlanok. A részvény alapszabályszerü összegén túl egy részvényes sem kezeskedik.

6. CZIKK

Az osztrák-magyar bank minden kötelezettségeiért összes vagyonával kezeskedik.

A szabad. osztr. nemzeti bank és az osztrák-magyar bank által kibocsátott záloglevelek kamatainak és tőkéjének pontos fizetéseért első sorban a bank jelzálogilag biztositott követelései és azonfelül a bank egyéb ingó és ingatlan vagyona kezeskednek.

A banktársulat feloszlása vagy a jelzálog-hitel-osztálynak a többi üzleti osztályoktól elkülönitése esetében, ezen szavatosság a bank jelzálogilag biztositott követeléseire és a bank részvénytőkéjéből kihasitandó alapra lesz szoritva, mely alap az akkor forgalomban levő zálogleveleknek legalább is egy tizedével egyenlő, és a záloglevelek beváltásának mérve szerint ugyanezen arányban leszállitható.

7. CZIKK

A részvények névre szólnak és egy külön részvénykönyvbe iratnak be. Azok szelvény-ivvel és szelvény-utalványnyal láttatnak el, és a mellékelt minta szerint állittatnak ki.

8. CZIKK

Oly részvények, melyek szabad névre szólnak, a bank által bármily névre átiratnak, ha az átengedés vagy forgatmány annak névaláirásával van ellátva, kire a részvény szól.

A bank nem vizsgálja az aláirás valódiságát és azért szavatosságot nem vállal.

Minden részvényes biztosithatja a birtokában levő részvényekhez való tulajdonjogát. E czélra a részvényes, részvényeinek előmutatása mellett, a banktól követelheti, hogy a részvény-könyvben följegyeztessék, miszerint ezen részvények más névre átirása csak az ő hitelesitett aláirása alapján eszközölhető. A történt előjegyzés magán a részvényen kitüntetendő.

9. CZIKK

Oly részvények, melyek nem szabad névre szólnak, akkor irathatnak át, ha az előmutató közokiratok, vagy pedig biróilag vagy közjegyzőileg hitelesitett okmányok által igazolja, hogy a részvény tulajdonjogát megszerezte. Az átiratási engedély, a tulajdonjog szerzését igazoló okmányok előmutatása mellett, a főtanácsnál eszközlendő ki.

Nem szabad névre szóló részvények azok:

1. a) melyeken határozottan fel van jegyezve, hogy azok kiskoru vagy gondnokság alatt álló személy tulajdonát képezik;
2. b) melyek valamely testület, község, alapitvány, vagy hatósági kezelés, vagy felügyelet alatt álló intézet nevére szólnak;
3. c) melyek le vannak kötve, (lekötési záradékkal ellátva, 10. czikk); vagy:
4. d) olyanok, a melyeken a tulajdonos szabad rendelkezési jogát gátló birói rendelet van feljegyezve, vagy melyekre nézve ily rendelet közvetlenül a bankkal közöltetett.
5. CZIKK

Ha valamely részvénybirtokos a saját részvényei után őt megillető osztalék felvételét magának biztositani kivánja, vagy ha valamely részvény és annak jövedelme bizonyos czélra lekötendő, akkor a részvénynek, a mennyiben nem a tulajdonos nevére szól, ennek nevére leendő átiratása és a részvénynek lekötése a részvény és a szelvényivnek előmutatása mellett, a banknál irásban kérendő. Ilyenkor a részvényre irandó lekötési záradék pontosan megjelölendő és azon személy megnevezendő, ki a lekötött részvény után időnkint kijáró osztalék felvételére és nyugtázására fel van hatalmazva.

Több tulajdonos javára lekötésnek, vagy az osztalék rész-összegekben való kiszolgáltatásának nincs helye.

A lekötés a részvénykönyvben és a részvényen, melynek szelvényivét a bank visszatartja, feljegyeztetik; a minek az a következménye, hogy a lekötött részvényre eső osztalék csak a lekötési záradék tartalmának megfelelő nyugtára fizettetik ki.

A részvény lekötésének feloldására ugyanazon hatóság vagy személy beleegyezése kivántatik meg, mely a lekötést eszközöltette.

Ha a lekötés alóli feloldást nem a részvényen megnevezett tulajdonos, hanem más valaki kéri, ez esetben a 9. czikknek az átiratásra vonatkozó határozatai mérvadók.

11. CZIKK

Fel nem vett osztalék azon hónak, a melyben kifizetésre esedékesek valának, utolsó napjától számitandó 3 év alatt a tartalékalap javára elévülnek. Különösen figyelemreméltó esetekben a főtanács e részben kivételt tehet.

…

VIII. CZIM

A bank üzletei

56. CZIKK

Az osztrák-magyar bank jogositva van:

60. a) váltókat, értékpapirokat és szelvényeket leszámitolni (60. czikk);
61. b) kézi zálogra kölcsönt adni (65. czikk);
62. c) letéteket megőrzés, illetőleg kezelés végett átvenni (71. czikk);
63. d) pénzeket elismervényre (75. czikk); továbbá
64. e) pénzeket, rövid lejáratu váltókat és értékpapirokat folyó számlára (giro üzletbe) átvenni (76. czikk);
65. f) utalványokat saját pénztáraira kiállitani (78. czikk);
66. g) bizományi üzleteket teljesiteni (81. czikk);
67. h) osztrák és magyar állami, országos, illetőleg községi kölcsönöket lejárt kötvényeit és szelvényeit beváltani;
68. i) vert vagy veretlen aranyat és ezüstöt, továbbá külföldi piaczokra szóló váltókat venni és eladni;
69. k) a jelen alapszabályok függelékét képező jelzáloghitelüzleti szabályok értelmében jelzálogos kölcsönöket záloglevelekben adni, és
70. l) a bank saját zálogleveleit venni és eladni.

A bank üzletéve kezdődik január 1-én és végződik deczember 31-én.

57. CZIKK

Az osztrák-magyar bank a monarchia mindkét államában a kamatláb magasságát a korlátozó minden törvényes intézkedés hatálya alól felmentetik.

58. CZIKK

A bank részére fizetések csak a bank jegyeiben (82. czikk), vagy valamely vert törvényes pénznemben teljesithetők.

59. CZIKK

A főtanács minden hirdetménye a bécsi hivatalos lapban német, a budapesti hivatalos lapban pedig magyar nyelven tétetik közzé.

A) Leszámitolási üzlet

60. CZIKK

Az osztrák-magyar banknak jogában áll idegen és saját váltókat, melyek osztrák értékre szólanak és legfeljebb három hó alatt az osztrák-magyar monarchián belül fizetendők, leszámitolni.

A leszámitolandó váltóknak rendszerint három, mindenesetre azonban két, fizetésképesnek ismert kötelezettnek aláirásával kell ellátva lenniök.

Azt, hogy ezek közül hánynak kell bejegyzett czégnek lenni? a főtanács határozza meg. Az összeg csekélysége nem képez okot a váltó visszautasitására.

A bank nem köteles a leszámitolás megtagadásának okát adni.

61. CZIKK

A banknak jogában áll általa a kölcsönüzletben elfogadható minden értékpapirt (65. czikk) és azok szelvényeit, a mennyiben azok legfeljebb 3 hó alatt lejárnak, leszámitolni.

62. CZIKK

A leszámitolás végett benyujtott váltók vizsgálatánál egyenlő és részrehajlatlan eljárás követendő.

Ezen vizsgálat rendesen egy biráló bizottság által eszközöltetik.

Azon különös eseteket, melyekben váltók a biráló bizottság előzetes vizsgálata nélkül leszámitolhatók, a főtanács határozza meg, ily váltók azonban utólag a biráló bizottság elé terjesztendők.

A váltóbirálók a leszámitolás végett benyujtott váltók megitélésénél szigoru részrehajlatlansággal tartoznak eljárni, és hivatalba lépésük alkalmával erre nézve irásban fogadást tenni.

A biráló bizottság tagjai nem szavazhatnak saját váltóik, vagy oly czég váltói megbirálásánál, mely czégnek bármily minőségben részesei.

63. CZIKK

A benyujtott váltók elfogadása vagy visszautasitása felett a biráló bizottságok szavazattöbbséggel határoznak.

Az elnök csak szavazatok egyenlősége esetében szavaz, és szavazata döntő.

A biráló bizottság elnöke Bécsben és Budapesten az igazgatóságnak egy tagja; ennek akadályoztatása esetében, valamint a fiókok biráló bizottságaiban, egyáltalában a biráló bizottság tanácskozásaiban résztvevő hivatalnok elnököl.

Az elnöklőnek jogában áll a biráló bizottság által elfogadásra alkalmasnak talált váltó leszámitolását megtagadni. Ha ez oly biráló bizottságban történik, melyben hivatalnok elnököl, tartozik az elnöklő hivatalnok a birálók többségének kivánatára, az esetet eldöntés végett az illető igazgatóság elé terjeszteni. (40. czikk.)

64. CZIKK

Birálókká a két igazgatóság (25. 40. czikk.) az illető kereskedelmi kamara meghallgatása után, kereskedőket és a helyi kereskedelmi és ipari viszonyokat ismerő más egyéneket nevez ki.

A birálók három évre neveztetnek ki, melyen lefolyása után ugyanazon minőségben további három évre közvetlenül ismét meghivhatók.

A főtanács tagjainak, igazgatóknak és birálóknak fiai, társai és ügyvezetői birálókká nem nevezhetők ki.

B) Kölcsönüzlet

65. CZIKK

A banknak jogában áll kölcsönöket kézi zálogra, három hónapot meg nem haladó időre, adni.

Zálogul elfogadhatók:

1. arany és ezüst, osztrák-magyar vagy külföldi vert pénzben és rudakban;
2. az osztrák-magyar monarchia valamely nyilvános tőzsdéjén, hivatalosan jegyzett értékpapirok, még pedig:
3. a) osztrák és magyar állampapirok;
4. b) osztrák és magyar országos, illetőleg községi kölcsönök értékpapirjai;
5. c) az osztrák-magyar monarchiában levő jelzáloghitelintézetek záloglevelei;
6. d) teljes üzletben álló osztrák vagy magyar közlekedési és iparvállalatok teljesen befizetett részvényei; és
7. e) a d) alatt emlitett társulatok és vállalatok teljesen befizetett elsőbbségi kötvényei.

A főtanács határozza meg, mely értékpapirok, és az árfolyam mely hányadával, esetleg mely főösszeg erejéig fogadhatók el zálogul a bank pénztárainál a monarchia mindkét államában.

66. CZIKK

Az adósnak szabadságában áll az előleget annak lejárta előtt is visszafizetni, de ez által nem nyer jogot arra, hogy a bank részére előre lefizetett kamatok visszatéritését követelhesse.

…

1. CZIM

Bankjegyek

82. CZIKK

Az osztrák-magyar bank szabadalmának idejére az osztrák-magyar monarchia egész területén kizárólagos joggal bir önmagára szóló utalványokat, melyek kamatot nem hoznak s a bemutatónak kivánatára kifizetendők, kiállitani és forgalomba bocsátani.

A bank ezen utalványai (bankjegyek) nem szólhatnak 10 forintnál kisebb összegről.

Ezen utalványok egyik oldalán német, a másik oldalon magyar azonos tartalmu szöveggel s az osztrák-magyar monarchia czimerével, valamint a bank alapszabályszerü czégjegyzésével (38. czikk) vannak ellátva.

83. CZIKK

Az osztrák-magyar bank köteles az általa kibocsátott jegyeket bécsi és budapesti főintézeteinél kivánatra azonnal törvényes érczpénzzel beváltani.

Az ebbeli igéret a bankjegyek szövegébe felveendő.

Ha e kötelezettség a bécsi, vagy budapesti főintézetnél legföljebb 24 óra alatt a bemutatástól számitva nem teljesittetik, ez, kivéve a jegybeváltásnak a monarchia mindkét államában törvényes uton egyidejüleg történt ideiglenes felfüggesztésének esetét, a szabadalom elvesztését vonja maga után.

A bank köteles jegyeit egyéb pénztárainál is, a mennyiben ezek készlete és pénzszükséglete megengedi, törvényes érczpénzzel beváltani.

84. CZIKK

A főtanács tartozik arról gondoskodni, hogy az érczalap a bankjegyforgalomhoz oly arányban legyen, mely a 83. czikkben foglalt kötelezettség tökéletes teljesitését biztositani alkalmas.

Azon összegnek azonban, melylyel a forgalomban levő bankjegyek összege a 200 milliót meghaladja, ezüstben vagy aranyban, vertpénzben vagy rudakban mindenesetre meg kell lenni.

Szintugy bankszerüleg fedezve kell lenni azon összegnek, melylyel a forgalomban levő bankjegyek, hozzászámitva az elismervény mellett, vagy folyó számlára átvett rögtön visszafizetendő idegen pénzeket, a meglevő érczkészletet meghaladják.

Bankszerü fedezetül szolgálhatnak:

1. a) az alapszabályok szerint leszámitott váltók és értékpapirok;
2. b) az alapszabályok szerint zálogul elfogadott nemes érczek és értékpapirok;
3. c) osztrák és magyar állami, országos, illetőleg községi kölcsönök beváltott lejárt kötvényei és szelvényei;
4. d) külföldi piaczokra szóló váltók.

Ha a tapasztalás azt mutatná, hogy az itt megállapitott, csak bankszerüleg fedezett bankjegymennyiség elégtelen, a bank jogában álland, tényekkel indokolandó javaslatait a kormányok elé terjeszteni s azoknak alkotmányos tárgyalását kivánni.

85. CZIKK

Forgalomban levőknek tekintendők azon bankjegyek, melyek a bank által kibocsáttattak s pénztáraihoz még vissza nem kerültek.

A bekivánt, de az utolsó határnaptól 6 év alatt (89. czikk), beváltásra, vagy kicserélésre nem került bankjegyek azonban forgalomban többé nem levőknek tekintendők és a forgalomból leirandók.

86. CZIKK

Az osztrák-magyar bank jegyei kizárólag élvezik azon kedvezményt, hogy minden osztrák-értékben teljesitendő olyan fizetésnél, mely törvényes rendelkezés, vagy szerződésszerü kötelezettség folytán nem teljesitendő érczpénzben, az osztrák-magyar monarchia egész területén mindenki által, valamint minden közpénztárnál teljes névértékükben elfogadandók.

87. CZIKK

A bank köteles törvényes ezüstpénzt, vagy ezüst rudakat, 45 forintot bankjegyekben számitva a finom ezüst érczfontjáért, bécsi és budapesti főintézeteinél kivánatra mindenkor beváltani. A banknak jogában áll ezen beváltásért 1/4% jutalékot és ezen kivül ezüst rudaknál a bécsi csász. és kir. főpénzverde, illetőleg a körmöczi királyi pénzverde által az egyforintos darabokért koronként meghatározott veretési dijat, Budapesten ezenfelül a Budapest és Körmöcz közötti kétszeres szállitási költségeit levonni. Az ezüst rudakra nézve azonban ezen kötelezettség csak azon feltétel alatt áll fenn, ha az ezüst 1 forintosok veretése nincs megszüntetve.

88. CZIKK

A bank köteles jegyeit főintézeteinél és fiókjainál más értékfokozatu jegyekkel a bemutató felek ebbeli kivánságához képest felcserélni.

A bankjegyek biróilag meg nem semmisithetők, a bankjegyekre semminemü előjegyzés, vagy letiltás nem eszközölhető.

Uj alaku bankjegyek kibocsátása előtt a bank azok pontos leirását a bécsi és budapesti hivatalos lapokban közzé teszi.

89. CZIKK

A bankjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonása alkalmával, továbbá a bank szabadalmának lejáratakor a két kormány a főtanácscsal egyetértőleg állapitja meg a határidőket, melyekben a bekivánt bankjegyek beváltás vagy felcserélés végett bemutatandók.

A bankjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonására megszabott s nyilvánosan kihirdetett utolsó határidő lejárta után 6 év mulva a bank többé nem köteles a bekivánt bankjegyeket beváltani, vagy felcserélni.

A behivott, de beváltás alá nem került bankjegyek összege (85. czikk) a tartalékalap javára elévül.

90. CZIKK

Valahányszor az osztrák vagy a magyar államkormány kivánja, vagy ha egyik kormánybiztos, a kormányzó, vagy a pénztár-igazgató személyében, hivatalból való kilépés által változás történik, a forgalomban levő bankjegyek az időszerinti állása legpontosabban megvizsgáltatik, a lelet a létező jegyzésekkel összehasonlittatik s a vizsgálati okirat a fentnevezett személyek, valamint a vezértitkár, a főkönyvvezető s a bankjegygyártás főnöke által aláiratik, azután pedig a levéltárban megőriztetik.

A törvény további részei a teljes szövegben itt olvashatók.

*Szentesítve: 1878.06.27. Kihirdetve: az országgyűlés mindkét házában 1878.06.28-án.

Forrás: Wolters Kluwer: Ezer év törvényei. net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=87800025.TV