A 200 koronás fehérpénz változatai

Az első világháború utolsó hónapjában, 1918. októberében már látszott, hogy a Monarchia felbomlása elkerülhetetlen, egyre-másra alakultak meg az egyes országrészekben a Nemzeti Bizottságok, majd mondták ki a függetlenségüket a csehek, a szlovének, a horvátok.

Az OMB októberben határozott arról, hogy ideiglenes megoldással, átmeneti pénzként 25 és 200 koronás bankjegyeket bocsát ki az egész Monarchiában. Ezt azért is meg kellett tennie, mert a szabadalma 1919. év végig fennállt arra, hogy ellátja a birodalmat bankjegyekkel. Ezek a bankjegyek Ferdinand Schirnböck korábbi munkái alapján kutyafuttában tervezett, elnagyolt grafikájú pénzek lettek, és a hagyományos gondos nyomdatechnikát is mellőzve ofszet-nyomással gyártották le őket. Az eredetileg néhány hónapra szánt pénzek végül közel több évig, 1921 október 15-ig (ill. más források szerint 1922. 12. 31-ig) forgalomban maradtak annak ellenére, hogy a lakosság eleve bizalmatlanul fogadta őket. Végül ugyanolyan kaotikusra sikeredett a sorsuk (főleg a 200 koronásé), mint amilyen a korszak volt, amikor használták őket.

A 200 koronásnak végül öt fő, és megannyi egyéb változata terjedt el. Tekintsük át a fő változatokat. A képek a Papírpénz.hu oldaláról származnak (papirpenz.hu/reszletek/43), kivéve ahol más forrást jelzünk.

  1. Eredeti bécsi kiadás:

Sorozatszám:   B 1XXX (2000 alatt)  Kivitel: sorszám előtt csillag (*), hátoldalon függőleges hullámvonalak (raszter nyomás) (Adamovszky K31/8)

Kibocsátva: 1918. 10. 30. Bevonva: 1922. 12. 31.

 

  1. Károlyi-féle budapesti nyomat

Sorozatszám:  A 1XXX (2000 alatt)  Kivitel: jellemzően a hátoldal nyomtatás nélkül (üres) (Adamovszky K31/2), de állítólag van hullámos hátoldalú változat is (K31/3).

  1. november 7. és 1919. február 8. között összesen 8 826 400 darab 200 koronás bankjegyet készítettek a Magyar Földrajzi Intézetben 1 765 280 000 korona értékben. (Ambrus p.17)

Forgalomba került: 1918. 12. 13 (más források szerint: 1919. 01. 05.) Bevonva: 1922. 12. 31.

1920 márciusában nosztrifikált Károlyi-féle 200 koronás

  1. Tanácsköztársaság által nyomott „hamisítványok”, budapesti kiadás

Sorozatszám:  A 2XXX (3000 alatt)  Kivitel: hátoldal vagy nyomtatás nélkül (üres) (Adamovszky K31/4 és 5), vagy hullámos hátoldalú változatban (K31/6 és 7). Ráadásul mindkettőnek van két alváltozata, attól függően, hogy a sorszámozás magassága 4 mm, vagy 3,5 mm magasságú.

A Tanácskormány összesen 12 337 400 db 200 koronást gyártott le 2 467 480 000 (azaz közel 2,5 milliárd) korona értékben. (Ambrus p.32)

Forgalomba került: 1919. 05. 20. Bevonva: 1920. 11. 11.

 

3.a. Magyar devalvációs bélyegzéssel

A 2000 feletti sorozatszámú tanácsköztársasági 200 koronásokat „hamisítványnak” tekintették az utána jövő kormányok. Először egyszerűen érvényteleníteni akarták őket, de azért, hogy a lakosságot ne érje teljes veszteség, a névértékük ötödrészén elfogadták azokat. Egyes példányokat le is bélyegeztek a 40 koronajelzéssel.


Forrás:
id. Kupa II. kötet p.169

3.b. Tanácsköztársaság nyomatai hamis nosztrifikációs felülbélyegzéssel

A hamisítványnak tekintett tanácsköztársasági 200 koronások nagy részét nem bélyegezték le 40 korona értékjelzéssel, és amikor 1920 márciusában a régi koronabankjegyek nosztrifikációja (honosítása) megtörtént, a törvény szerint csak a bécsi és Károlyi-féle 200 koronás fehérpénzeket (sorozatszám szerint azonosítva őket) bélyegezték felül a vörös Magyarország bélyegzővel. Ekkor sokan folyamodtak ahhoz a hamisításhoz (gyakorlatilag csaláshoz), hogy saját készítésű Magyarország pecséttel lebélyegezték a tanácsköztársasági pénzeket és a gyanútlan elfogadóknak (főleg vidéken) névértéken, azaz 200 koronáért számolták el.

 

  1. Hatjegyű sorozat- és sorszámozás. Bécs Ausztria számára készítette.

000,XXX  No. XX,XXX, hátoldal üres  (Adamovszky K31) (Hullámos hátoldalú példány nem ismert, de nem elképzelhetetlen.)

4.a. A sorozatszámban és sorszámban is vessző helyett pont, hátoldalon függőleges hullámvonalak (Adamovszky K31/1)

Kibocsátva: 1918. 10. 30. Bevonva Ausztriában: 1919. 04. 30. Magyarországon: 1922. 12. 31.

 

  1. Sorozat- és sorszám nélküli változatok

Próbanyomatok Bécsben.

 

5.a. Ambrus Béla (VI. tábla) említ szegedi ellenforradalmi számozatlan utánzatokat is, amelyek között vannak hullámos alapnyomatú előlappal (Adamovszky K31/8h) és alapnyomat nélküli előlappal nyomottak is. Az utóbbiak szélére ellenforradalmi jelszavakat is nyomtattak (Leányfalusi-Nagy, g. vált, p.99).

(Adamovszky forgalomból kivonva dátumai hibásak, Ambrus Béla forrásai pontosnak fogadhatók el. Adamovszky fotói nem mindig illeszkednek a leíráshoz. A hamis felülbélyegzést nem említi.)

Minden főváltozatnak van nosztrifikációs felülbélyegzéssel (magyar, osztrák, stb.) ellátott változata.

Majdnem mindegyik főváltozatnak van minta (MUSTER perforációval) készület változata.

A legtöbb főváltozatnak kétféle hátoldala van: függőleges hullámvonallal nyomott vagy nyomtatás nélküli (üres) változata.

 

Egyéb bélyegzett változatok

Magyarország egyes részeinek (Felvidék, Erdély, stb.) katonai megszállása alatt a megszálló hatóságok egyes általuk kijelölt bankjegyekre felülbélyegzést rendeltek el. Ez a felülbélyegzés nem azonos az egész országra kiterjedő, a békeszerződés alapján követelt ún. nosztrifikációs felülbélyegzéssel. Ezek számbavétele külön tanulmányt követelne, ezért csak említés szintjén foglalkozunk velük. A témával id. Kupa Mihály foglalkozott részletesen, lásd Kupa I. pp.67-71 és II. pp.29-40.

 

Összefoglalóan

Fővál-tozatokELŐLAPHÁTLAPMUSTERNosztrifi-kációs felül-bélyegzésselDeval-vációsEgyéb megszálló hatósági bélyegzéssel
1Eredeti bécsihullámosxxx
2Károlyi-féleüresxxx
2.a.Károlyi-félehullámosxxx
3.TanácsköztársaságüresHAMISxx
3.a.TanácsköztársasághullámosHAMISxx
4.6-jegyű sorozatszám, vesszővel, bécsihullámosxxx
4.a.6-jegyű sorozatszám ponttal, bécsihullámosxxx
5.Sorozat és sorszám nélküli – próbaüres
5.a.Sorozat és sorszám nélküli – utánzatüres

 

Felhasznált irodalom:

Adamovszky István: Magyar bankjegy katalógus 1759-1925, Budapest, 2009

Ambrus Béla: A Magyarországi Tanácsköztársaság pénzrendszere, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979.

Kodnar, J. – Künstner N. Katalog der österreichischen Banknoten ab 1759, 2. Auflage, 2010

Id. Dr. Kupa Mihály: Corpus Notarum Pecuniariarum Hungariae (Magyar Egyetemes Pénzjegytár) I-II. kötetek, Budapest, 1993

Leányfalusi Károly-Nagy Ádám: A korona-fillér pénzrendszer. MÉE, Budapest, 2006.

Címkék :

Kapcsolódó cikkek

Ez a hozzászólás egy megjegyzést tartalmaz

Vélemény, hozzászólás?