Korona bankjegyek inflációja 1892-1926

Száz évvel ezelőtt az „infláció” szó a forgalomban lévő bankjegyek mennyiségnövekedését jelentette. Nem véletlenül, hiszen a nemesfémalapú pénzrendszerekben a papírpénz mindig gyanú tárgyát képezte. Ha nőtt a bankjegyek mennyisége, akkor a nagyközönség rögtön azt vonta le következtetésül (teljesen jogosan), hogy felduzzasztották a pénzállományt állami pénzzel. Az állam a megnövekedett igényeit és megrendeléseit úgy fizette ki, hogy több bankjegyet nyomtatott, a több pénz pedig áremelést gerjesztett a gazdaságban.

Gyakorlatilag ez történt az 1914-től 24-ig tartó 10 év alatt is. Ahogy a táblázatban látható, az Osztrák-Magyar Monarchiában az 1892 és 1913 közötti pénzmennyiség kb. 2,5-szeresére nőtt, ami magyarázható a gazdaság bővülésének mértékével, a gazdaság pénzigényével. Majd a Monarchia bankjegykibocsátásokkal finanszírozta a háborút: a harcok végére 15-szörösére nőtt a forgalomba került bankjegyek értéke.

Magyarország számaiban ugyanez látszik. A háború utáni forradalmak szintén bankjegykibocsátással igyekezek pénzhez jutni, majd Trianon után a gazdaság újraépítését próbálták a bankjegyprés eszközével beindítani az egymást követő kormányok.

A Magyarországra vonatkozó oszlopokban látható, hogy 1925-re a háború előtti pénzmennyiség több, mint 11 ezerszeresére duzzadt. Ez a bővülés azonban elmaradt az árak 14500-szoros növekedésétől, azaz kijelenthetjük, hogy az árak magasabbra emelkedtek a bankjegybővülés mértékénél.

Magyarországon 1900 és 1920 között az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott korona bankjegyek voltak forgalomban, amelyek nagy részét – a békeszerződés követelése alapján – 1920 tavaszán felülbélyegezték „Magyarország” pecséttel. Majd 1921 tavaszától új magyar államjegyek kibocsátására került sort. 1919 májusától 1922-ig a Posta-takarékpénztár által kibocsátott pénztárjegyek is forgalomban voltak, enyhítve az áremelkedésekből eredő papírpénzhiányt.

MagyarországOsztrák-Magyar Monarchia
Bankjegy és államjegy (millió Kor, év végén)Ebből: Posta-takarék-jegy (millió Kor)Növekedés 1913=1Bankjegy (millió Kor)Államjegy (millió Kor)Összesen (millió Kor, év végén)Érckészlet (millió Kor)Papírpénz nemesfém fedezete %
1892956687,91643,9578,335,2
1893973.2744,21717,4556,532,4
18941016606,61622,661437,8
18951240387,11627,175546,4
18961320277,81597,8896,556,1
18971400238,61638,6101261,8
18981475237,11712,1980,257,3
18991458225,41683,4101860,5
190030014942241718121070,4
1901300158535,81620,8142688,0
190230016355,21640,2143187,2
1903319177131774146282,4
190431617512,71753,7150886,0
190533318472,61849,6142577,0
190635719822,51984,5145473,3
190736520282028144171,1
190838021132113153672,7
190939421882188171378,3
191042823762376166970,2
191145725412541163664,4
191250728152815150853,6
1913466124942494156362,7
19149001,9351375137119523,3
191511702,5171627162
191616513,5410 88910 889
191725785,5318 44018 440
1918503910,835 58935 589
1919660095,514,2
191992431002,819,8
192015 7121403,733,7
192125 42424954,6
192275 94356163
1923931 3371999
19244 513 9909687
19255 193 98711 146
19264 438 3849524

Főbb források:
OMM oszlopok (1892-1914): Molnár Péter: A korona pénzrendszer (1892-1925), Budapest, 2011, p.190-191
OMM oszlopok (1914-1918): Popovics Sándor: A pénz sorsa a háborúban, MTA, Budapest, 1926, Melléklet II. táblázat
Magyarország oszlopok (1918-24): Jankovich Béla: A papírpénz inflációja és értéke az utolsó évtized tapasztalatai nyomán. Közgazdasági Szemle, 1925. p.114.
Magyarország oszlopok (1924-26): A jegyforgalom címletek szerint havonkint, Magyar Statisztikai Évkönyv 1926, p. 159
A tábázat egyes tételei a szerző által becsült értékek (Magyarország 1900-12) valamint számított értékek (Növekedés)

Címkék :

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?