Első magyar bankjegy (2 forintos) kiadása 1848

Az első magyar bankjegy kiadását Kossuth Lajos, mint pénzügyminiszter szorgalmazta 1848 tavaszán elsősorban azzal a céllal, hogy finanszírozni tudja az első magyar felelős kormány működését, kiadásait, és ne függjünk az osztrák pénzügyi támogatástól. Ezzel egyúttal azt az – inkább szimbólikusnak tekinthető – célt is kimondta, hogy  Magyarországnak saját fizetőeszköze kell legyen, amivel az osztrák kormány egyáltalán nem értett egyet. A történészek egy része szerint a pénzügyi függetlenedés kísérlete vezetett el oda, hogy a Habsburgok megijedtek, és 1848 augusztus legvégén visszamondták az áprilisi törvények pénzügyekre és hadseregre vonatkozó részeit.

Az első magyar bankjegy 2 forintos címletű, Kossuth aláírásával. A rózsaszín nyomata miatt „vöröshasúnak” hívta a nép. A későbbi államjegyekkel szemben ezeknek a bankjegyeknek fedezete is volt, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal kötött szerződés értelmében a magyar állam 2,12 millió forintnyi nemesfémet fizetett be a bank pénztárába fedezetül. A 2 forintosból az év végéig összesen 3.107.000 forintnyi (1.553.500 db) bankjegyet nyomtak (MNB története 1993), a tervezettnek csupán egyharmadát.

A bankjegy kiadását augusztus 5-én jelentették be, amelynek rendelete a másnapi hivatalos Közlönyben jelent meg (lásd kép). Faragó Miksa (1912) szerint 1848. augusztus 13-án a kormány átadott a Magyar Kereskedelmi Banknak 500.000 konvenciós ezüstforintot a jegyfedezet céljaira, és ugyanekkor átvett a banktól 60 ezer darab 2 forintos bankjegyet 120 ezer forint értékben.
Ezzel az össszeggel kezdte meg a kormány másnap, augusztus 14-én hétfőn a magyar bankjegyek forgalomba hozatalát.

Források:

Faragó Miksa: A Kossuth-bankók kora. A szabadságharc pénzügyei. A Nyugat Kiadása, 1912. 129. o.
Közlöny – Hivatalos lap, 1848. augustus 6, Vasárnap.
MNB története: A Magyar Nemzeti Bank története I., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1993. 143.o.