Az első magyar bankjegy kiadását Kossuth Lajos, mint pénzügyminiszter szorgalmazta 1848 tavaszán elsősorban azzal a céllal, hogy finanszírozni tudja az

1899. évi XXXVI. törvénycikk a koronaértékben való közkötelező számitás behozataláról, az általános érmeforgalom rendezéséről és a koronaértéknek a jogviszonyra való

1925. évi XXXV. törvénycikk a pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről*  I. FEJEZET Érmék értékének, veretésének és az érmeforgalomnak

1899. évi XXXIV. törvénycikk az Osztrák-magyar bank által kibocsátandó tiz-koronás bankjegyekről*  § Felhatalmaztatik a kormány, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok

1878. évi XXV. törvénycikk az osztrák-magyar bank létesitéséről és szabadalmáról*  § Az osztrák-magyar monarchia mindkét államát önálló jegybankok felállitása tekintetében megillető

1924. évi V. törvénycikk a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról*  § Ha a Magyar Nemzeti Bank a jelen törvény életbelépésétől

1892. évi XVII. törvénycikk a koronaérték megállapitásáról*  § Az eddigi ausztriai érték helyébe az aranyérték lép, a melynek számitási egysége a

1874. évi VIII. törvénycikk a métermérték behozataláról*  § A magyar korona országaiban az eddig használt mértékek helyett uj mértékrendszer hozatik be,

1868 dukat magyar

1868. évi VII. törvénycikk a magyar kir. pénzverdékben veretendő pénzek alakja, belértéke és súlya iránt*  Az 1867-diki XII. törvényczik 66-dik

Close Menu