1921. évi XXXIII. törvény az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal,

1921. évi XIV. tc. a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról *  Az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának megszünése és a bank által kibocsátott jegyzéknek a trianoni

1920. évi XV. törvénycikk az árdrágító visszaélésekről* Kép: Fortepan 47278, 1918 Sopron. Közszükségleti cikkeknek a „batyuzás” neve alatt ismert beszerzési

1920. évi III. törvénycikk az Osztrák-magyar bank által kibocsátott bankjegyek felülbélyegzése tárgyában a minisztérium részéről tett rendelkezések jóváhagyásáról *  Kép forrása: National

Az első magyar bankjegy kiadását Kossuth Lajos, mint pénzügyminiszter szorgalmazta 1848 tavaszán elsősorban azzal a céllal, hogy finanszírozni tudja az

1899. évi XXXVI. törvénycikk a koronaértékben való közkötelező számitás behozataláról, az általános érmeforgalom rendezéséről és a koronaértéknek a jogviszonyra való

1925. évi XXXV. törvénycikk a pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről*  I. FEJEZET Érmék értékének, veretésének és az érmeforgalomnak

1899. évi XXXIV. törvénycikk az Osztrák-magyar bank által kibocsátandó tiz-koronás bankjegyekről*  § Felhatalmaztatik a kormány, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok

1878. évi XXV. törvénycikk az osztrák-magyar bank létesitéséről és szabadalmáról*  § Az osztrák-magyar monarchia mindkét államát önálló jegybankok felállitása tekintetében megillető