Hiperinfláció 1. rész: Árak emelkedése a háború után

Több történész úgy véli, hogy a Vörös Hadsereg háborús pénzei (a nép nyelvén: vöröspengők) indították be a komolyabb inflációt. A szovjetek már 1944 októberétől, amikor Szegedre bevonultak, elkezdték nyomni a házinyomdáikban a papírpengőket: 1000 pengőstől kezdve az 1 pengősökig, amit rákényszerítettek a fokozatosan elfoglalt területek lakosságára.

Természetesen nem szívesen fogadták el se a kereskedők, se a lakosság az idegen pénzt, de amikor fegyverrel nyomatékosították azok elfogadását, nem volt mit tenni: mégis csak kaptak cserébe „valamit” ahhoz képest, mintha erővel elveszik a termékeket. A fosztogatásnak ez a burkolt formája felhígította a forgalomban lévő pénzt. Közel 5 milliárd hadipengő került így forgalomba egészen az 1946. február 28-i kivonásukig.

Budapesten 1944 Karácsonya és 1945 február közepe között folytak az utcai harcok. Amikor februárban kimerészkedtek az emberek az óvóhelyekről, és tartalékaikat felélték, hirtelen óriási áremelkedéssel szembesültek: azonnal a kereslet-kínálat határozta meg az árakat, természetesen a piaci és feketepiaci árakat tekintve. A legfontosabb élelmiszerekre ugyan elvileg fennmaradt a jegyrendszer, de a harcok alatt a gyakorlatban nem működött az adagolás. Szebeny Klára 2015-ben megjelent háborús naplójából megtudhatjuk, hogy

sokkolta az embereket a keresleti ár. Amíg néhány hónappal előtte, 1944. novemberben (hatósági áron) még 2 pengő 8 fillér volt a cukor kilója, addig március végén 450 pengőt kértek érte.

A liszt kilója 65-80 P között mozgott, amíg szeptemberben mindössze 1,34 P volt a kiskereskedelmi ár. A főzővaj kilója 9,50-ről 550 pengőre, a kenyér 60 fillérről 60-80 pengőre, a tojás darabja 30 fillérről 5-8 pengőre drágult. Ez az élelmiszerek körében tapasztalt közel 100-200-szoros drágulás pillanatok alatt elemésztette a tekintélyes vagyonokat is. Ahogy a napló szerzője érzékletesen leírja, a felső-középosztályhoz tartozó családjuk, amelyik a háború előtt egy kisebb vagyonnak számító 8000 pengőt félretett, szinte hónapok alatt vesztette el minden megtakarítását. Abban a hamis illúzióban ringatták magukat, hogy a háború után lesz miből újrakezdeni, de ez gyorsan szertefoszlott: néhány hét alatt kellett elkölteni a pénzt az éhenhalás elkerülésére, a gyerekek ellátására. 1945 májusában időlegesen csökkentek (nagyjából feleződtek) ugyan az árak, amint vidékről is egyre többen tudtak élelmiszert szállítani a fővárosba, de az olcsóbbodás nem tartott sokáig. Júliusban beindult az a megállíthatatlan folyamat, ami 13 hónapon keresztül tombolt az egész gazdaságban és végül a világ leggyorsabb drágulásába torkollott.

Budapest és vidék teljesen másképp élte meg az háború utáni hónapokat 1945-ben. Vidéken volt élelem, de nem volt iparcikk, nem voltak szerszámok az újrakezdéshez. Budapesten volt némi ipar, de nem volt élelmiszer.

Szinte elképzelhetetlen, hogy mennyire nem volt közlekedés, ami teljesen elszigetelte a két világot.

„Az országutak bombatölcsérekkel telve, a vasúti pályák és kb. tízezer híd felrobbantva, a vasúti gördülőanyag elpusztítva vagy az országból kihurcolva, a hajók nyugatra kényszerítve, a gépkocsiállomány leromolva és minimumra zsugorodva. A vasutak teljesítménye 1938-hoz képest 17%-ra csökkent.” – írja Jeszenszky Ferenc, az MNB 1946-ban kinevezett vezérigazgatója. A saját családi visszaemlékezésünk ezt azzal egészíti ki, hogy az utak nem voltak biztonságosak: fegyveres rablások, orosz katonák általi lefoglalások bármikor előfordulhattak. Jól jellemzi az állapotokat, hogy a kereskedő családfőnek sikerült a szomszéd város piacán egy mázsa paprikát beszereznie, amit a visszafelé úton fegyveresek egyszerűen elvettek.

Tavasszal, nyáron még Horthy-féle pénzzel fizettek az emberek. Az 1930-as keltezésű, gyönyörűen rajzolt bordó százasok, Mátyás király arcképével, közel 10 évig egy „vagyont” értek, és a pengőrendszer talán legszebb bankjegyei voltak. Ezek mellett a régi 100 pengősök mellett forgalomba kerültek 1945. május elején az új 100 pengősök, majd egy hónappal később az új 500-asok. Miután a régi bankjegyek elértéktelenedtek, a cserekereskedelem került előtérbe.

Ez a tartalom csak az oldal regisztrált felhasználói számára érhető el. Ha már regisztrált, kérem lépjen be. Új felhasználók regisztrálhatnak lentebb.

Regisztrált felhasználó belépése
   
Címkék :

Kapcsolódó cikkek