1874. évi VIII. törvénycikk a métermérték behozataláról* § A magyar korona országaiban az eddig használt mértékek helyett uj mértékrendszer hozatik be, melynek alapja a méter tizes felosztással és többszörözéssel. § Alapmértékül az…
1868. évi VII. törvénycikk a magyar kir. pénzverdékben veretendő pénzek alakja, belértéke és súlya iránt* Az 1867-diki XII. törvényczik 66-dik és az ugyanazon évi XVI. törvénycikk 12-ik szakaszai folytán: a…
1. A forint eredete
Több évszázadnyi ezüstdominancia után a 12. században kezdtek el ismét aranyérmeket verni Európában, egyelőre szórványosan, II. Frigyes német-római császár például Szicíliában. Ezt a példát követte 1252-ben Firenze és Genova… (tovább…)
Tallér-alapú pénzrendszer (1524 – 1553 – 1659)
Ausztria 1524-ben, Magyarország 1553-ban tért át az ezüst-alapú tallér pénzlábra. A névadó “tallér” egy 25-30 gramm körüli súlyos ezüstpénzt jelentett, ami az újkori pénzforgalom legjellemzőbb, és egyben legfontosabb pénzfajtája lett, jellemzően még az aranydukátoknál is népszerűbb. (tovább…)
I. Ferenc császár, Mária Terézia unokája, 1792-ben került hatalomra. II. Lipót gyermekeként öröklés folytán 1792-től osztrák uralkodói főherceg, magyar és cseh király, 1792-1806-ig II. Ferenc néven német-római császár, 1804-től I. Ferencként pedig felvette az osztrák császári címet.