1. A forint eredete
Több évszázadnyi ezüstdominancia után a 12. században kezdtek el ismét aranyérmeket verni Európában, egyelőre szórványosan, II. Frigyes német-római császár például Szicíliában. Ezt a példát követte 1252-ben Firenze és Genova… (tovább…)
Tallér-alapú pénzrendszer (1524 – 1553 – 1659)
Ausztria 1524-ben, Magyarország 1553-ban tért át az ezüst-alapú tallér pénzlábra. A névadó “tallér” egy 25-30 gramm körüli súlyos ezüstpénzt jelentett, ami az újkori pénzforgalom legjellemzőbb, és egyben legfontosabb pénzfajtája lett, jellemzően még az aranydukátoknál is népszerűbb. (tovább…)
I. Ferenc császár, Mária Terézia unokája, 1792-ben került hatalomra. II. Lipót gyermekeként öröklés folytán 1792-től osztrák uralkodói főherceg, magyar és cseh király, 1792-1806-ig II. Ferenc néven német-római császár, 1804-től I. Ferencként pedig felvette az osztrák császári címet.
Mai szóval élve unortodox módon alakították ki a gazdaság új értékviszonyait 1946 nyarán a forint bevezetésével, teljesen elszakadva a világpiaci és a háború előtti árarányoktól. Tabula rasa, azaz induljunk tiszta lappal. (tovább…)
Sikerült történelmi távlatokban összehasonlítanom a legnagyobb magyar vagyonokat, a leggazdagabb mágnásokat. A mérést kétféleképpen is elvégeztem: egyrészt áralapon, azaz a korabeli árakat hasonlítva a maiakhoz, illetve béralapon, a régi napszámot…