Magyar pénzverés 1868-tól
1868. évi VII. törvénycikk a magyar kir. pénzverdékben veretendő pénzek alakja, belértéke és súlya iránt* Az 1867-diki XII. törvényczik 66-dik és az ugyanazon évi XVI. törvénycikk 12-ik szakaszai folytán: a…
Firenze a középkorban (Forrás: www.florencetouristguide.net)
1252 – A firenzei aranyforint története
1. A forint eredete
Több évszázadnyi ezüstdominancia után a 12. században kezdtek el ismét aranyérmeket verni Európában, egyelőre szórványosan, II. Frigyes német-római császár például Szicíliában. Ezt a példát követte 1252-ben Firenze és Genova… (tovább…)
Tallér-alapú pénzrendszer (1524 – 1553 – 1659)
Tallér-alapú pénzrendszer (1524 – 1553 – 1659)
Ausztria 1524-ben, Magyarország 1553-ban tért át az ezüst-alapú tallér pénzlábra. A névadó “tallér” egy 25-30 gramm körüli súlyos ezüstpénzt jelentett, ami az újkori pénzforgalom legjellemzőbb, és egyben legfontosabb pénzfajtája lett, jellemzően még az aranydukátoknál is népszerűbb. (tovább…)
I. Ferenc megkoronázása Budán, Budapesti Történeti Múzeum
I. Ferenc pénzrendszere és átváltások
I. Ferenc császár, Mária Terézia unokája, 1792-ben került hatalomra. II. Lipót gyermekeként öröklés folytán 1792-től osztrák uralkodói főherceg, magyar és cseh király, 1792-1806-ig II. Ferenc néven német-római császár, 1804-től I. Ferencként pedig felvette az osztrák császári címet.
1946-os új árviszonyok kialakítása
Mai szóval élve unortodox módon alakították ki a gazdaság új értékviszonyait 1946 nyarán a forint bevezetésével, teljesen elszakadva a világpiaci és a háború előtti árarányoktól. Tabula rasa, azaz induljunk tiszta lappal. (tovább…)